Tátrai Vilmos, az olasz reneszánsz festészet kutatója szerint lassú folyamat eredménye, amíg egy alkotásról kiderül, hogy valóban kinek tulajdonítható.
Mint mondta, egy-egy szenzációs bejelentést általában a felfedezés szakmai lapokban történő publikációja előz meg. A munkahipotézis nyilvánosságra hozatalát hosszú szakmai viták követik. A végső következtetést - a Botticellinek tulajdonított falkép esetében is - a speciális kérdéshez értő egy-két tucat művészettörténész hozza majd meg.
A szakértő szerint vannak azonban olyan kérdések is, amelyek akár évszázadokon keresztül sem dőlnek el. Újra és újra fellángoló viták folynak például arról, hogy az assisi bazilika freskósorozata ugyanúgy Giottótól származik-e mint a padovai freskók. A Szépművészeti Múzeumban pedig négy-öt olyan elsőrangú olasz festmény is van, amelyről nem lehet eldönteni, ki alkotta.
"A szakemberek például újból és újból nekirugaszkodnak egy Szent János evangélistát ábrázoló kora reneszánsz festmény megfejtésének, amely kiválósága ellenére sem árulja el szerzőjét. Az új információk ellenére is sok megfejthetetlen mű marad" - mutatott rá a művészettörténész.
Tátrai Vilmos azt is elmondta, hogy a hipotézis bizonyításának kötelezően betartandó szabályai vannak. A hipotézist írásos dokumentumokkal, stíluskritikai összehasonlításokkal, minőségi vizsgálatokkal kell alátámasztani. Emellett meg kell vizsgálni azt is, hogy kik jöhetnek még szóba a korban alkotó mesterek közül.
Az esztergomi falfestmény esetében pedig az egyik kulcskérdés, hogy az 1460-as években egyáltalán meg volt-e már az a helyiség, ahová a falképeket festették - hangsúlyozta a művészettörténész.
Tátrai Vilmos szerint 1-2 százalékos esélye lehet annak, hogy helytálló a hipotézis, miszerint Botticelli munkájáról van szó. Mint mondta, a leginkább zavaró körülmény az, hogy nincs írásos dokumentum amely alátámasztaná a felfedezést.
Megjegyezte: 2005-ben, amikor Tiziano műveként azonosított egy aukcióra kerülő festményt, a stílus, a minőség, a restaurátori vizsgálatok egyértelműen igazolták a feltételezést, miszerint Tiziano munkájáról van szó, ám minden kétséget kizáróan egy 17. századi leltári adat bizonyította a felfedezést.
"Abban a pillanatban lesz vége a vitának, ha akár egy olasz levéltárban, akár nálunk előkerül egy írásos dokumentum, amely azt mondja, hogy Vitéz János 1465-ben idehívta Lippi műhelyéből Botticellit és erényalakokat festetett vele az esztergomi Studiolóba" - jegyezte meg Tátrai Vilmos.
MTI - fidesz.hu