Ezer nap hosszú idő, rengeteg eseménnyel. Megítélésére számos lehetőség kínálkozik. Közelről nézve hosszadalmas botránykrónika; felülemelkedve erkölcsi számvetés készíthető. Egy lépés távolságból pedig a stratégiai és a sorskérdések alakulása vizsgálható. A továbbiakban az utóbbira vállalkozunk, a kormány és az állam viszonyát elemezve.

Államválság

A magyar állam válságban van, mert nem tudja teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket az állampolgárok és különösen az adófizetők elvárnak tőle. Az egészségügy, a társadalmi szolidaritás legfontosabb állami intézményrendszere személyes áldozatvállalás és nem az állami szerepvállalás miatt működik. Dacára az esélyegyenlőségért felelős különféle hatóságoknak, a rászorulók és a tehetősek közötti különbség egyre nő, az állam tehát az esélyteremtés feladatát se képes ellátni. A törvények kötelező érvénye, az emberi jogok védelme, a vállalkozások fejlesztése, a versenyfeltételek megteremtése, sőt önmaga megszervezése is nehézséget okoz a magyar államnak.

Mindezért könnyű volna egyes-egyedül a kormányfőt felelőssé tenni, az okok azonban ennél összetettebbek. Szerepet játszik benne a diktatúrából örökölt intézményrendszer, a rendszerváltozás óta eltelt évek tétlensége, a globalizáció gazdasági következményei vagy a felelősségelv erodálása. Gyurcsány Ferenc kormányfőként nem az állam válságos helyzetéért, hanem a válságkezelésért felelős. Az elmúlt ezer napban éppen ez nem sikerült neki.

Akciókormányzás

A válságkezelés kudarcáért mindenekelőtt Gyurcsány Ferenc kormányzási technikája felelős. A kormányfő hatalomgyakorlása rövid távú akciók sorozata, hiányzik belőle a hosszú távú stratégiai gondolkodás. Ez utóbbi feladata volna a válság okainak pontos feltérképezése, a válaszok kidolgozása és az elérendő cél megjelölése. Az akciókormányzás e helyett ügyről ügyre lép, nem hagy időt az alapos előkészítésnek, illetve gyorsan átugorja az elhasznált témákat. Példaként említhető a mára már elfeledett száznapos program vagy a tandíj bevezetése. A fizetős felsőoktatás gondolata először tavaly májusban vetődött fel, Hiller István egyik élménybeszámolója szerint egy hónappal később már el is döntötte a kormányfő, hogy "megcsinálja".

Az akciókormányzás hátterében koncepcióhiány áll.

Noha Gyurcsány Ferenc ezer napos miniszterelnöksége alatt számtalan program és tervezet készült, a válságkezelés programja egyikből sem olvasható ki. Aki veszi a fáradságot, és fellapozza ezeket a kiadványokat, hamar rájön: a szövegek nem egyértelműek, furfangos szófordulatokból állnak, de nem kínálnak igazi megoldást. Vajon mit jelent a takarékos igazgatás, az erős fogyasztóvédelem vagy a 2004-es kormányprogram ígérete a "szigorú és takarékos költségvetési politika" fenntartásáról? Ráadásul a koncepcióhiány sokszor ellentmondásokhoz vezet. Az ezer napban a Gyurcsány-kormányok visszatérőn hitet tettek a decentralizáció és a regionalizáció mellett, ehelyett egyelőre az állami intézmények koncentrációja, s a hatalom központosítása valósult meg.

Reformpopulizmus

Gyurcsány Ferenc a baloldal modernizációs hagyományaira építve az elmúlt ezer napban számtalanszor elkötelezte magát a reformok mellett, sőt személyes sorsát is azok sikeréhez kötötte. De ha reform alatt egy állami feladat átfogó újraszabályozását vagy az állami újraelosztás egy részének rendbetételét értjük, Gyurcsány Ferenc ez idáig nem hajtott végre egyetlen reformot sem. A vizitdíj vagy a tandíj bevezetése nem reformok; változatlan - de sok esetben romló színvonalú - szolgáltatások fizetőssé tételéről szólnak, az egészségbiztosítás átalakításának ezer napja napirenden van, de döntés nem született, a pártfinanszírozás átalakításához nem tudott többséget szerezni a kormány. Az elmúlt ezer napban csak egyetlen valódi reformra történt kísérlet, a közigazgatás regionalizálására. Utóbb azonban kiderült, hogy ez sem volt több egy akciónál, hiányzott mögüle a világos koncepció és a kitartó egyeztetési szándék.

A populizmus megvalósíthatatlan ígéretekkel szerzett tömegtámogatás. Általában a szociális juttatások kiterjesztését értik rajta, de idesorolható az új reformkor betartatlan jelszava is. Gyurcsány Ferenc lendületes fellépésével, meggyőző szónoklataival sikeresen szerzett támogatást a reformokhoz, mégse tudott egyetlenegyet sem véghez vinni. Ezért a szociális populizmus mellett - amely mindkét magyarországi gyűjtőpárt választási programjában megtalálható volt - Gyurcsány Ferenc kormányzását a reformpopulizmus is jellemzi.

Eddig a koncepció hiánya akadályozta a reformok megvalósítását, az eseményekben gazdag, eredményekben szegény ezer nap elteltével azonban a kormányfővel szembeni bizalom is mélypontra süllyedt. A közbizalom hiányában pedig aligha tud a kormány a jövőben valódi reformokat végrehajtani. Ha nem alakítja át kormányzási technikáját, az akciók helyett nem fordul a stratégiai gondolkodás felé, ha nem tisztázza elképzeléseit a reformokról, és ha nem gondoskodik a közbizalom helyreállításáról - az államválság csak egyre nagyobb lesz. És ebben az esetben nem lesz újabb ezer nap türelmi idő a válságkezelésre.

Mráz Ágoston Sámuel, Magyar Hírlap


fidesz.hu