A Bundestag előtt ismertetett kormánynyilatkozatában az unió soros elnöki tisztségét a hónap végéig betöltő kancellár ennek egyedüli okaként a szavazati rendszer megváltoztatását célzó, lengyel törekvéseket említette. Angela Merkel kijelentette, hogy - mint fogalmazott - a probléma előttünk áll, s egyelőre nem látszik a megoldás. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy csakis egyhangú megoldásról lehet szó, amely Európát, illetve az Európai Unió cselekvőképességét előre viszi. "Majd meglátjuk, hogy ez sikerül-e, vagy nem" - hangoztatta a korábban derűlátóbban, de ezúttal is rendkívül határozottan és őszintén fogalmazó kancellár, hozzátéve, hogy "ma mindez még teljesen nyitott". Nyomatékosan emlékeztetett ugyanakkor arra a márciusi, ötvenéves jubileumi csúcsértekezleten született, valamennyi tagállam által elfogadott megállapodásra, amely szerint az Európai Uniót legkésőbb a 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokig megújított, közös alapokra kell helyezni.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a kétéves gondolkodási folyamat, illetve az elmúlt hónapok intenzív erőfeszítései után az unió cselekvőképességének érdekében mindenképp jelentős előrelépésre van szükség. Megerősítette, hogy az elnökséget lezáró, jövő heti csúcsértekezleten szeretne menetrendet előterjeszteni az alkotmányozó folyamatra. Ha ez nem sikerül, természetesen ez nem jelenti Európa hanyatlását, de a kontinens jövője szempontjából ma még beláthatatlan és rendkívül terhes következményekkel járhat - jelentette ki, hozzátéve: amennyiben a küszöbönálló csúcskonferencián mégis sikerül jóváhagyni a szóban forgó menetrendet, az EU cselekvőképessége új lendületet kaphat. Mindezzel összefüggésben a kancellár csupán esélyről - "nem többről, s nem is kevesebbről" - beszélt, de hogy nem adta fel a reményt, jelzi az is, hogy szombaton Berlinbe várják Lech Kaczynski lengyel államfőt, aki ikertestvérével, Jaroslaw Kaczyinkivel együtt - a döntéshozatali rendszer megváltoztatására törekedve - az alkotmányos szerződés vétójával fenyeget.

A német kancellár utalt arra, hogy a jelenlegi szerződést tizennyolc tagállam ratifikálta. Mindazonáltal az elnökség - mint kijelentette - figyelembe vette a többiek által hangoztatott fenntartásokat, s azokat beépítette a módosított szerződés tervezetébe. Hangsúlyozta, hogy a német elnökség mindenképp meg kívánja őrizni a korábbi dokumentum legfontosabb tartalmi elemeit, ugyanakkor kész lemondani olyan - néhány tagállam által kifogásolt - szimbólumokról, mint a közös himnusz, vagy a zászló. Személy szerint - jelentette ki a kancellár - nem ért egyet ezekkel a nemzetállamiság csorbulását hangoztató kifogásokkal, de kész tiszteletben tartani azokat. Mint ahogy tiszteletben tartja azokat a törekvéseket is, amelyek a brüsszeli, illetve a nemzeti hatáskörök világos elhatárolását célozzák - fűzte hozzá.

A német elnökség előzetes mérlegét megvonva Merkel sikeresnek nevezte az elmúlt hónapokat. Úgy értékelte, hogy mind az uniós polgárok életét közvetlenül érintő területeken, mind biztonsági téren, mind a schengeni övezet kiterjesztésének vonatkozásában sikerült előrelépni. Külön említette a kancellár a környezetvédelmet és a külpolitikát. Az előbbivel kapcsolatban történelmi határozatnak minősítette azt a márciusi megállapodást, amelynek keretében a tagállamok kötelezettséget vállaltak a környezetet leginkább károsító, üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére, valamint a megújítható energiaforrások nagyobb arányú alkalmazására. Külpolitikai téren mindenekelőtt a közel-keleti kvartett tevékenységének felújítását említette, ugyanakkor aggodalmának adott hangot a térségben jelenleg történő események miatt. Nyilatkozatában az EU elnöksége nevében Merkel mind az egymással rivalizáló palesztin csoportokat, mind Izraelt az erőszak beszüntetésére és tárgyalásokra szólította fel.

Koszovóval kapcsolatban hangsúlyozta: a német elnökség tovább munkálkodik egy olyan megoldás érdekében, amely elfogadható valamennyi fél számára, beleértve Oroszországot is.

MTI - fidesz.hu