A dokumentum megállapítja, hogy a tárca nem támaszkodhatott feladatai végrehajtásában egy kormány által jóváhagyott stratégiára; ezt az sem tudta pótolni, hogy a tárcánál egyes régiókat illetően készültek középtávú elgondolások, átfogóbb elemzések. A KÜM által régóta szorgalmazott külkapcsolati törvény elmaradása, az egységes rendezőelvek elmosódottsága pedig hatásköri összeütközésekhez, párhuzamos eljárásokhoz vezetett az egyes tárcák között, nehezítve ezzel a külkapcsolati és a külpolitikai ügyintézést. További kritikaként fogalmazódott meg, hogy a tárca működésére kiható jogalkotási folyamatokból hiányoztak a hatástanulmányok - így aztán, egyebek között intézményalapítást, -megszűnést, vagy -öszszevonást olykor tartalmi értékelés és indokolás nélkül rendeltek el.

Közben a minisztériumnál jelentős strukturális átalakulások történtek a legutóbbi időben, főként a tavalyi országgyűlési választásokat követően; tovább egyszerűsödött a minisztérium szervezete is. Csaknem felére csökkent a főosztályok száma és harmadával apadt a vezetőké. Egyidejűleg viszont folyamatosan növekedett a külképviseleteken foglalkoztattak aránya és mindinkább a képviseleti hálózat fenntartása igényli a legtöbb pénzt. Ez év elején 77 országban, illetve nemzetközi szervezetnél volt magyar nagykövetség. Az újonnan nyitott külképviseletek a jelentés szerint illeszkednek a magyar külpolitika prioritásaihoz; ezek alapvetően EU- és NATO-partnerek területén, illetve számunkra gazdasági, vagy nemzetpolitikai szempontból fontos országokban (Kína, Oroszország, Katar, Ukrajna) találhatók. De még így sem futotta arra, hogy EU-tag Máltán, vagy NATO-partner Izlandon képviseltesse magát a magyar diplomácia. Napjainkban a legnagyobb külképviseletünk Brüsszelben az EU mellett működik; ez nemcsak ez a legköltségesebb, hanem a legnépesebb is (az alkalmazottak száma meghaladja a százat.) Egy tipikusnak tekinthető külképviselet fenntartása évi 70-170 millió forintba kerül. Takarékossági okokból mind jellemzőbb helyiek alkalmazása bizonyos munkakörökben; ezek száma az elmúlt négy évben 46 százalékkal növekedett.

A szaktárca felügyeletével korábban működtetett közalapítványok közül a kisebbségpolitikával foglalkozó intézményeknek jutott a legtöbb pénz - állapítja meg az ÁSZ. Ugyanakkor - az elégtelen román jogszabályi háttér miatt - még mindig nem jöhetett létre a Magyar- Román Gozsdu Alapítvány.

Az szóban forgó alapítványok pénzfelhasználása az ÁSZ szerint áttekinthetőbb lett, viszont szinte általánosnak mondható hiányosság, hogy a támogatások nyomon követhetősége céljából az alapítók nem kötöttek ki érvényesíthető garanciákat, szankciókat. Mint a dokumentumból kitetszik, ilyen szempontból vélhetőleg a nemrégiben megszüntetett Teleki László Alapítvány (TLA) lehetett az egyik legproblematikusabb képződmény. Erre utal, hogy a jelentésben a következő kitételek olvashatók: "jogszabályellenesen döntöttek a tőketartalék képzéséről"; "nem került sor az alapítvány és az alapítványi társaság összefonódásának ellenőrzésére". A TLA helyébe ez év elején új alapítvány lépett - az ÁSZ szerint "ez nem eredményez kimutatható megtakarítást".

A jelentés megjegyzi, hogy a határon túli magyarok támogatására létrehozott (és tavaly megszüntetett) Illyés-alapítványnál hozzávetőleg ötmilliárdra rúg az egyelőre rendezetlen számlák összege. Az ÁSZ egyben túlbonyolítottnak minősíti a Szülőföld Alap pályáztatási rendszerét is. Ugyanakkor a dokumentum kiemeli, hogy a magyarigazolványok zökkenőmentes kiadásához jelentősen hozzájárult a konzuli hálózat bővítése, a személyi és technikai háttér gyors kialakítása.

Inotai Edit, Népszabadság


fidesz.hu