Amúgy a kormányfő igazán jól szerepelt: szuggerálta a nézőket, nagyokat mondott, lendületben volt, egyszóval dübörgött, mint a magyar gazdaság. (Bocsánat, ezt nem hagyhattam ki.)

A miniszterelnök azt találta mondani: egy évvel ezelőtt jobban aggódott, mint most. Bizony így van ez. A nyitó és a záróvizsga között eltelt egy év. Tavaly még a pénzügyi összeomlás szélén álltunk, most pedig az Európai Unió dicsér bennünket. Persze diszkréten; de azért Almunia pénzügyi biztos szerint jól haladunk. Némi rosszindulattal azt hihetném, hogy a spanyol szocialista politikus egy kicsit rájátszik, de más szelek fújnak.

Ezt már nem is szükséges feltételeznem: a londoni City elemzője megtette helyettem. Az ABN Amro szakértője ugyanis úgy látja, hogy Almunia biztos túlságosan is támogató a kormányzati erőfeszítésekkel kapcsolatban, eközben viszont Magyarországot szem elől téveszti. Nem kell a sorok között olvasni: pártos kiállás a magyar ügyek mellett. Milyen nagy kár, hogy a Cityben is így tálalják. Ráadásul a The Financial Times sem hozott éppenséggel
kritikamentes írást hazánk pénzügyeiről.

Bocsánat, nem akarom kihagyni az alapsztorit: az EU félévente beszámoltatja hazánkat a konvergenciaprogramról, és most első ízben nem kaptunk figyelmeztetést vagy ajánlást. Helyette azt: jó az irány, de vannak még kockázatok. Ki is használják ezt a bizonyítványt úton-útfélen a kormányzat érintettjei. De térjünk vissza a közgázos záróvizsgára. A kormányfő ügyesen replikázott - önmagával legalábbis. Gyurcsány Ferenc szerint ekkora költségvetési kiigazítást, mint ami most folyik, Európa még nem látott. Tény, hogy csökken is a hiány. A kormány eközben összeügyeskedte a közigazgatás karcsúsítását, és tart még az oktatási és egészségügyi reform is. A miniszterelnök nem feledkezett meg arról sem, hogy populizmussal vádolja meg az ellenzéket, illetve legnagyobb riválisuknak azt rótta fel: nincs koncepciója a gazdaság, a társadalom rendbetételére. Pedig van mit rendbe tenni. Ám ne szaladjunk előre!

Valószínűleg a közgázos közönség is tudta, hogy a miniszterelnök ambiciózus mondanivalója mögött mi áll valójában. Az elmúlt öt év elhibázott gazdaságpolitikája. A fedezet nélküli osztogatás, a költségvetési trükkök sokasága, a pénztologatás, az állami statisztikai körből a pénzek kiszervezése vagy éppen a 2006-os elkapkodott áfacsökkentés. Sorolhatnám még, de aligha érdemes. A lényeg abban rejlik, hogy miközben térségbeli versenytársaink fenntarható növekedési pályára állították gazdaságukat, addig mi nemcsak hogy lemaradtunk, hanem kiigazító pályára kényszerültünk a kormányzati-állami túlköltekezés miatt. És nem az volt a gond, hogy az állam többet költött, mint amennyit beszedett, hanem azt az illúziót keltette: ez így helyes, csak így tovább. Odáig fajult a helyzet, hogy makrogazdasági fő mutatószámai (államháztartási hiány, infláció, kamatszint) miatt Magyarország lett a térség negatív rekordere, s így lesz ez az idén is. Gond, hogy mindezt nem különösebben analizálta a kormányfő a közgázon. Hiszen nemcsak a szocializmus maradványaival kell megküzdenie a kormánynak, hanem saját gazdaságpolitikájának következményeivel is. Kevesen tudják megmondani, melyik a nagyobb falat. Az évtizedes struktúrák lebontása vagy éppen a hitelesség visszaszerzése. Sem az egyiket, sem a másikat nem kell le-, illetve túlbecsülni. Az oktatás, az egészségügy vagy éppen a közigazgatás átalakítása társadalmi megállapodás nélkül igen nehezen megy (lásd: mai közállapotok!), viszont az ország hitelességének elvesztéséhez elég a kormányzati aktivitás is.

Most éppen azt nyögjük. Pontosabban, ha sikerül is egy-két éven belül visszanyerni Magyarország megtépázott hitelét az egyensúly helyreállításával, nem tudni, mi lesz utána.

Mindeközben gyarapodni is kellene. Kedvező a világgazdasági klíma, és elméletileg nagy ütemben áramlanak majd az európai uniós források. Úgyszólván minden adott: uniós biztatás, globális lehetőségek, közösségi források. Ám valahogy mégsem jutunk egyről a kettőre. Talán korai volt ez a közgázos záróvizsga. Mindenesetre a piacok után lassan-lassan a társadalom is kiállítja a bizonyítványt: pénzügyekből elégtelen.

Szajlai Csaba, Magyar Hírlap


fidesz.hu