Hámori József, az MTA alelnöke az angol nyelven 2006-ban megjelent kötetet méltatva rámutatott: Oláh György szerzőtársaival - Alain Goepperttel és G.K. Surya Prakash-sal - megoldást kínál arra, hogy a klímaváltozásért, a globális felmelegedésért okolható szén-dioxidot hogyan lehet az energiatermelés szolgálatába állítani. A szerzőket idézve rámutatott, hogy a metanol, ha nagy léptékben és hatékonyan, a légköri szén-dioxidból és a vízből származó hidrogénnel állítják elő, a kőolaj és a földgáz helyébe léphet.

Szántay Csaba akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora méltatásában szintén kitért arra, hogy a könyv utat kínál a jövő energiaproblémáinak megoldására. Mint kifejtette, a fosszilis energiaforrások, a szén, a földgáz, a kőolaj készletei végesek. Véleménye szerint megoldást a metanol kínál, amelyet ma leginkább mezőgazdasági terményekből állítanak elő. Brazíliában például a gépkocsik 20-30 százaléka metanol-alapú üzemanyaggal közlekedik - jegyezte meg Szántay Csaba, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az emberiség lélekszámának növekedésével egyre kevesebb mezőgazdasági termék használható majd fel üzemanyag-előállításra.

Kapolyi László akadémikus, volt ipari miniszter kitért arra, hogy a kőolaj- és a földgázkészleteknek nem csupán gazdaságpolitikai, hanem katonapolitikai, biztonságpolitikai vetületük is van. "A szénhidrogénkészletek 75-80 százaléka az iszlám országok területén található" - mutatott rá. Szavai szerint napjainkban kombinatív rendszerben kell gondolkodni. Mint fogalmazott, lassan-lassan kifutnak a szénhidrogénkészletek, de még megmarad a szén, és "mindenképp megmarad az atomenergia". "A metanolgazdaság azért lehet a jövőben érdekes, mert olyan új forrást nyit meg a kollektív energiapolitikai stratégiában, amely eddig nem szerepelt kellő súllyal - mutatott rá Kapolyi László, hozzátéve, hogy az új források új piaci szegmenseket is generálnak, árcsökkenést idézve elő, vagy legalábbis lefékezve az árnövekedést.

MTI - fidesz.hu