Nem sokkal a Hamász rádiójának bejelentése után, amely szerint az iszlamista szervezet fegyveresei elfoglalták a Mahmúd Abbász elnök vezette Fatah szervezet "utolsó gázai bástyáját", az elnöki hivatal épületegyüttesét is, Iszmáil Haníje, a Hamászhoz tartozó palesztin miniszterelnök hangsúlyozta egy tévényilatkozatában, hogy az iszlamista szervezet nem kíván külön "államot" kikiáltani a Gázai övezetben. "Azonnali nemzeti párbeszédet" szorgalmazott, és felhívta a Hamász harcosait, hogy a megbékélés szándéka jegyében szüntessék be a Fatah elhagyott javainak fosztogatását. Haníje "elsietettnek" nevezte Abbász elnök előző esti döntését, amellyel menesztette a kormányt, és rendkívüli állapotot hirdetett ki. Hangsúlyozta, hogy az elnöki rendelet ellenére a kormány a helyén marad.
A Hamász katonai szárnya bejelentette pénteken, hogy "amnesztiában részesítette" és szabadon engedte a palesztin biztonsági szolgálatok Fatahhoz hű parancsnokait, akiket kevéssel korábban fogott el. Az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok szóvivője közölte, hogy a Hamász fegyveres szárnya összesen tíz vezetőt engedett szabadon.
Az izraeli kormány illetékesei megismételték pénteken, hogy a zsidó állam hadserege nem szándékozik beavatkozni a palesztin belharcokba. Meir Sitrít, az izraeli kormány lakásügyi minisztere leszögezte az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában, hogy az izraeli hadseregnek nem áll szándékában "újra bevonulni abba a mocsárba" (a Gázai övezetbe). Korábban több olyan nyilvános találgatás is volt, hogy Izrael esetleg kisegíti a vele való megbékélésre hajló Fatah szervezetet a zsidó állam létezésének jogát is tagadó Hamásszal szemben. Izraeli részről azonban már csütörtökön is leszögezték, hogy nem céljuk beavatkozni a palesztin belviszályba; Sitrít pénteki nyilatkozata csak megerősítette ezt. Mi több, Ehud Olmert izraeli kormányfő szóvivője azt is közölte, hogy a zsidó állam kész akár humanitárius segélyt is eljuttatni a (Hamász által uralt) Gázai övezetbe.
A Fatah és a Hamász közötti véres harc nem szolgálja Izrael érdekeit, mert rontja az izraeli-palesztin béke megkötésének esélyét - magyarázta az izraeli álláspontot az ország külügyminisztere. A lisszaboni látogatáson tartózkodó Cipi Livni hangsúlyozta egy nyilatkozatában, hogy palesztinok közötti belső problémáról van szó, még ha a fejlemények aggasztják is Izraelt és a nemzetközi közösséget.
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország külügyminisztériuma teljes támogatásáról biztosította Mahmúd Abbász palesztin elnököt a palesztin területeken kialakult válság ügyében. Aggodalmának adott hangot az EU nevében a Hamász erőszakos akciói miatt, és az erőszak azonnali beszüntetésére szólította fel a feleket. A nyilatkozatot ismertető Gernot Erler, a külügyminisztérium államminisztere égetően fontosnak nevezte annak megakadályozását, hogy az erőszakos cselekmények átterjedjenek Ciszjordániára is. Hangsúlyozta továbbá, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a humanitárius válság elhárítása végett. Angela Merkel kancellár a mérsékelt arab államok segítségét kérte a kialakult válság rendezése érdekében; telefonon konzultált e célból Jordánia és Szaúd-Arábia uralkodójával.
A Le Figaro című francia napilap pénteki kommentárja szerint reális a veszély a Hamász gázai övezeti hatalomátvétele nyomán, hogy ezentúl ez a palesztin terület lehet a világ iszlamista radikálisainak új menedékhelye.
MTI - fidesz.hu