Fontos, hogy a miniszterelnök szerint a kormányátalakítás elsősorban nem személyekről szól, "hanem a megváltozott működésről, megváltozó felelősségi viszonyokról, hogy kiteljesítsük és egyértelművé tegyük, hol születnek az átfogó politikai döntések a kormányban". Ezt a hablatyot hallván szinte örülünk, hogy ezentúl több pénzt költ magára a kormány.Ám Gyurcsány nem csak a költségvetésnek, a demokráciának is ad egy lendületes löketet. Úgy látszik, nem találta elég koncentráltnak saját hatalmát, egy újabb gittegyletet iktatott be maga és a kormánya közé, létrehozván a kormánykabinetet. A kormánykabinet lesz "a kormány politikai döntéshozatalának színtere". Vajon a kormányülésnek mi volt eddig, és mi lészen ezután a funkciója? Netán a miniszterek alkalmatlanok a politikai döntéshozatalra? Ez is elképzelhető, elég, ha átnézzük a leváltott és kinevezett miniszterek listáját. Lehet, a kormányátalakítás nem személyekről szól, de a személycserék egyáltalán nem érdektelenek. Vegyük mindjárt Gyurcsány bizalmasát és cinkosát, Szilvásy kancelláriaminisztert. Jó lenne megtudni, miféle új lendületet kap a reform azáltal, hogy Szilvásyt eltávolították a MeH éléről, de újra beindították neki a polgári titkosszolgálatokat felügyelő minisztériumot. Ha eddigi posztján alkalmatlannak bizonyult, mitől lesz jobb az új helyen? Lesz annyira zavaros és korlátolt, mint Tóth András volt, vagy tán még őt is felülmúlja? Megfelelő családi támogatással ez sem lehetetlen. No és Kiss Péter, az új miniszterelnök-helyettes, kancelláriaminiszter méltó lesz-e teljesen alkalmatlan elődjéhez? Bízhatunk benne, hiszen rutinja is van, és az adottságaival sincs hiba - pártjában kevés hozzá fogható sötét intellektus akad.

Lamperth Mónika az egyik, aki éppen Kiss Pétert váltja a szociális és munkaügyi bársonyszékben. Mónikáról tudjuk, hogy bármely poszton ugyanolyan teljesítményre képes, született szocialista szakember. Lamperth helyére Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos kerül, aki szintén sokat tett eddig az ország elnyomorításáért, csődbe juttatásáért. Ideje végre, hogy egy miniszteri poszttal is megjutalmazzák az eddigi romboló tevékenységét. Draskovics Tibor volt már miniszter, és akkor annyira kritikán aluli teljesítményt nyújtott, hogy most okvetlenül ki kellett agyalni számára egy tökéletesen felesleges minisztériumot. Draskovics lesz a közigazgatás végrehajtását irányító tárca nélküli miniszter, ami garancia arra, hogy a közigazgatás egyáltalán nem, vagy csak roppant hiányosan lesz végrehajtva. Viszont Draskovicsot nem lehet majd az elődjéhez mérni, ő maga lesz a közigazgatási végrehajtók etalonja. Mindenesetre a többiek esetében már-már csodálatra méltó a sokoldalúság, tökmindegy nekik, milyen minisztériumot vezetnek, ugyanakkor a kormány szempontjából is érdektelen, hogy ki áll egy-egy minisztérium élén. Kormányátalakításra is csak azért van olykor szükség, mert a miniszterelnök lázas és koncepciódús kormányzás látszatát szeretné kelteni általa.

Valahol itt kell keresnünk a koalíció valódi erejét. Bármely magas állásra, akármilyen feladatra találnak megfelelően tehetségtelen, dilettáns, szakmailag, erkölcsileg alkalmatlan személyt, mi több, ilyenekből kimeríthetetlen utánpótlással rendelkeznek.

Ugró Miklós, Magyar Nemzet

fidesz.hu