"Februárban három és fél százalékos volt a különbség az inflációban a teljes lakosság és a nyugdíjasok között. Ennek oka, hogy a nyugdíjasok fogyasztásában lényegesen nagyobb a súlya a háztartási energiának, a villanynak, a gáznak, a távfűtésnek. Az erre fordított kiadások aránya a teljes lakosság körében csak 8,7 százalék, míg a nyugdíjasok esetében tizenöt százalék a fogyasztói kosárban" - mondta Mináry Borbála, a KSH főosztályvezető-helyettese.

Hasonlóképp nagy az eltérés az élelmiszereknél, egy átlagos magyar háztartás összes kiadásuk 22, míg a nyugdíjasok harminc százalékát fordítják élelmiszer-vásárlásra. Az elmúlt egy évben pedig mind az élelmiszerek, mind a háztartásienergiaárak kimagaslóan, 11,2, illetve 31,6 százalékkal növekedtek. Ilyen mértékű áremelkedésnél valószínűsíthető, hogy a nyugdíjasok fogyasztási szokásai is megváltoznak, és bizonyosan nem téliszalámit vásárolnak az üzletekben.
Bár meg kell jegyezni, hogy a nyugdíjasok jövedelmi viszonyaiban legalább olyan nagyok a különbségek, mint a lakosság egészében, ezért a kisnyugdíjasok körében súlyosabbak az infláció hatásai. De míg az evésen jobban lehet spórolni, az energián, a fűtésen már kevésbé.

A magyar nyugdíjasok inflációképe a gyógyszereknél sem mutat sokkal szebb látványt. Egy év alatt 18 százalékkal drágultak a medicinák, és egy nyugdíjas a kiadásai 6,2 százalékát költi gyógyszerekre, szemben a teljes lakossággal, ahol ez az arány csak 2,7 százalék. Az ok itt is hasonló és kézenfekvő: idősebb korban az emberek fogyasztásában nagyobb a súlya a gyógyszernek. Összességében elmondható, hogy a nyugdíjasokat kétszámjegyű pénzromlásba taszító - az Európai Unióban vágtatónak számító - áremelkedésekben a gáz (53,3 százalék), a távfűtés (38,7 százalék), a villany (21,2 százalék) árának szédítő mértékű növekedése mellett az áfakulcsok tizenötről húsz százalékra történő emelése játszotta a legnagyobb szerepet.

"Tavaly augusztusban még csupán három és fél százalék volt az infláció a teljes lakosság körében, és 4,1 százalék a nyugdíjasoknál - mondta Mináry Borbála. - A pénzromlás üteme szeptemberben, az általános forgalmi adó kulcsa és az energiaárak emelése után kezdett felpörögni, és márciusban érte el a csúcsát. Ekkor az infláció kilenc százalék volt, a nyugdíjas-infláció pedig 12,4 százalék."

Bán Károly, Magyar Hírlap


fidesz.hu