Felemás viszonyok uralják a magyarországi szerencsejátékok piacát, ahol jelenleg az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-nek monopóliuma van, legalábbis hivatalosan. Valójában ugyanis számos nemzetközi cég kínál magyar nyelven online szerencsejátékokat, nem kevés sikerrel. Eközben pedig a Szerencsejáték Zrt.-vel szemben többen fogalmazzák meg azt a bírálatot, hogy bár a jelenlegi szabályozásnak hála, egyelőre igen előnyös piaci viszonyok között működhet, nem igazán jeleskedik az online fogadások és más világhálós játékok terén. Kérdés, mi lesz a piac megnyitása után. Azt viszont még szintén homály fedi, hogy erre mikor kerülhet sor.

Jelenleg Magyarországon egy vállalkozás csak az állami engedély birtokában indíthat szerencsejátékokat, még akkor is, ha egy másik uniós tagországban már legálisan tevékenykedik. Ez a helyzet azonban már régebben szemet szúrt az Európai Bizottságnak (EB), amely tavasszal immár másodszor szólította fel Magyarországot: vessen véget a fogadások terén a versenyt korlátozó rendelkezéseknek. A magyar kormány nemrég - május végén - juttatta el az EB-hez a kifogásokra adott hivatalos válaszát, azt azonban egyelőre nem árulták el, hogy az iratokban mi szerepelt. Az ügy súlyát mutatja, hogy amennyiben nem sikerül tisztázni a helyzetet, a kérdés az Európai Bíróság elé kerülhet, amelynek esetleges elmarasztalása komoly anyagi és tekintélyveszteséggel járna hazánk számára.

Ám az biztosnak tűnik, hogy a helyzet nem rendeződik néhány hónapon belül, vagyis egyelőre maradnak a felemás állapotok. Amelyek, bármilyen furcsa, nem feltétlenül előnyösek az egyelőre az állami büdzsét hizlaló Szerencsejáték Zrt.-nek sem. A társaság ugyanis természetesen a magyar szabályozási és adókörnyezetben működik, amely viszont jóval szigorúbb, mint a jelenleg még illegális, hamarosan azonban talán legálissá váló vetélytársakra vonatkozó szabályozás.

Utóbbi irodák ugyanis a szervezés helyének megfelelő közjogi és adófizetési szabályok szerint működnek, így már csak az alacsonyabb adótételek is előnyükre válnak: ezek az online fogadások ugyanis sokszor jóval magasabb nyereményekkel kecsegtetnek, mint a Szerencsejáték Zrt., mivel utóbbinál már adózott summákról van szó. Arról nem beszélve, hogy bár ezek a vállalkozások magyaroktól is komoly összegeket szednek be, hazánknak ebből semmilyen haszna nem származik. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szerencsejáték-felügyeleténél lapunk kérdésére leszögezték: mivel ezek az irodák Magyarországon illegális tevékenységet folytatnak, nem lehetséges az ellenőrzésük sem. Más a helyzet az ilyen fogadásokon nyert összegekkel, a nyeremények utáni adót ugyanis a játékos köteles a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint bevallani és befizetni. Becslések szerint azonban évente több milliárd forintnyi adó sikkad el a "némileg" konfúz viszonyok miatt.

A történetet tovább fűszerezi, hogy a kormány ezekben a hetekben viszi végig azt a törvénytervezetet, amely szerint - több más állami cég mellett - lehetővé válik a Szerencsejáték Zrt. értékesítése. A kabinet ugyanakkor még nem tette világossá, hogy mi a terve a vállalattal: hallani olyan híreket, hogy csak a cég egy részét értékesítenék, de az is felvetődött már, hogy pusztán az eladás lehetőségét akarták megteremteni, s az áruba bocsátásra egyelőre nem kerülne sor. Kérdés, akkor mi értelme az új törvény meghozatalának. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a Szerencsejáték Zrt. esetében is az állami vagyon egyik értékes elemének sorsa forog kockán. A cég tavalyi árbevétele elérte a 141 milliárd forintot, a játékadóból és a szerencsejátékokhoz kapcsolódó szja-bevételekből pedig közel 90 milliárd forint folyt be.

Kiss Roland, Magyar Nemzet


fidesz.hu