Ulrich Wilhelm szóvivő megerősítette, hogy a Luxemburgban tárgyaló külügyminiszterek egyelőre nem jutottak előbbre a döntéshozatali rendszerrel kapcsolatban kialakult patthelyzet feloldása tekintetében, mind a német elnökség - és vele csaknem az összes tagállam -, mind a lengyel kormány ragaszkodik eddigi álláspontjához.

Egyedül Prága támogatja Varsónak a kettős többség elvén alapuló döntéshozatali rendszer megváltoztatását célzó törekvéseit, de Csehország - mint a szóvivő utalt rá - nem tűnik olyan elszántnak, mint Lengyelország.

A német kormány képviselője elképzelhetőnek tartotta, hogy a csütörtök-péntekre tervezett csúcsértekezletet egy nappal meghosszabbítják.

A német kancellár nem zárta ki a kudarc lehetőségét az európai alkotmányozás folyamatával kapcsolatban. Az unió soros elnöki tisztét betöltő, az alkotmányozás sikere érdekében fáradhatatlanul konzultáló Angela Merkel a Deutschlandfunk rádióállomás által ismertetett, hétfői nyilatkozatában elutasította, hogy az elnökség a lengyel módosító javaslat értelmében visszatáncoljon a szerződés tervezetében szereplő, úgynevezett kettős többségi döntéshozatali rendszertől. Hasonló határozottsággal utasította el azt is, hogy a problémát elnapolják, amit Varsó korábban szintén indítványozott.

A külügyminiszterek luxembourgi találkozójának vasárnap esti nyitánya hozott ugyan némi előrehaladást, de a legvitatottabb kérdésekben megmaradtak a véleménykülönbségek. A tanácskozás résztvevői lényegében beleegyeztek, hogy az új, kidolgozandó szöveg ne alkotmány, hanem egyszerű EU-szerződés legyen, és abban is egyetértés született, hogy hagyják ki a dokumentumból az olyan szimbólumokat, mint a közös himnusz, vagy a zászló. Ugyanakkor mind Lengyelország, mind Nagy-Britannia kitartott saját feltételei mellett.

Magyarország azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek készek engedni az EU-alkotmány ügyében a formát illetően, ha ez a tartalmat érdemben nem érinti - közölte hétfőn Göncz Kinga külügyminiszter. Magyarország ugyanazt mondja, mint a többi, az alkotmányt már ratifikált ország, azaz hogy az eredeti szöveghez tartalmilag a lehető legközelebb álló végeredménynek kell születnie - tette hozzá a külügyminiszter.

Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök Pozsonyban - a visegrádi országok kormányfőinek találkozója után tartott sajtóértekezleten - elmondta: Varsó szerint ugyan a mostani javaslat túl nagy szavazati súlyarányt biztosítana olyan nagy EU-tagországoknak, mint amilyen például Németország, ám ő reméli, hogy sikerül kompromisszumot kötni, és Lengyelországnak nem kell a végső eszközhöz, a vétóhoz nyúlnia.

Az Európai Parlament elnöke egy nyilatkozatában határozottan visszautasította a lengyel kormány állítását, miszerint a kettős többségen alapuló szavazási módozat elsősorban Németországnak kedvez, miáltal "német Európa" jönne létre. Hans-Gert Pöttering emlékeztetett arra, hogy az alkotmány tervezetében szereplő kettős többségi elv éveken át tartó tárgyalások eredményeként jött létre. Azt mind a 27 tagállam aláírta, köztük Lengyelország korábbi kormánya is. "Szolidaritás nem érhető el azáltal, hogy egy tagállam vétót jelent be. A szolidaritás kölcsönös dolog, nem pedig egyirányú utca. Lengyelországnak szüksége van az EU-ra - és ezt a mostani kormánynak még meg kell tanulnia" - hangoztatta Pöttering.

Tony Blair brit miniszterelnök ismertette a londoni parlament egyik bizottsága előtt kormánya álláspontját. Megerősítette, hogy habár elkötelezett egy áramvonalasabb és hatékonyabb Európai Unió mellett, nem az alkotmányszerződés "felmelegítésében" látja a megoldást. Nem fogunk elfogadni egy olyan szerződést, amely szerint az Alapvető Jogok Chartája a brit jogszabályok megváltoztatását eredményezheti - kezdte felsorolását. A brit kormány nem fog beleegyezni semmibe, ami a brit külpolitika és a brit külügyminiszter "helyébe léptetne" valami mást - folytatta. "Harmadszor: nem fogjuk feladni a jogrendszer és a rendőrség feletti ellenőrzés képességét" - mondta Tony Blair. A brit álláspont negyedik eleme: London nem fog beleegyezni olyan megoldásba, ami a minősített többségi döntéshozatal felé elmozdulást jelent például az adózási kérdésekben - mondta végezetül.

Spanyolország és Franciaország Luxembourgban közös javaslatot terjesztett elő arról, hogy mit kellene mindenképp megőrizni, átmenteni egy új szerződésbe. A két ország például meg kívánja őrizni a kettős többség módszerét, s a brit ellenkezés dacára az összes olyan területre ki akarják terjeszteni a minősített döntéshozatal lehetőségét, amelyek az eredeti alkotmányban is szerepeltek.

MTI - fidesz.hu