Közönséges avagy Pannon böszme (Bösmus pannonicus)

Mint a többi Böszme, főemlősnek látszó faj, ellenben gerinctelen és hidegvérű. Kárpát-medencei faja keleti eredetű, főleg az Oroszország területén honos Böszmétől (Bösmus sovieticus) származik, de a populációban bolgár és román vérvonalak is fellelhetők. Régebben a böszmológia tévesen a ragadozók közé sorolta, de valójában élősködő. Pontos étrendjét homály fedi, annyi bizonyos, hogy nem szereti a tojást, a paradicsomot és a narancsot.

A Pannon böszme nagyon gyors mozgású. Az egyes példányokat rövid idő elteltével egymástól távoli helyszíneken figyelhetjük meg, sőt az is előfordult, hogy egy példány egyszerre volt a kubai tengerparton, a budapesti kormányülésen és közben még interjút is adott.

A Böszme társas lény, főleg pártban illetve titkosszolgálatban szocializálódik (mint a böszmológusok nemrégiben kimutatták, a kettő között lényeges különbség nincs). Pártjának lehetnek leágazásai, mint a szakszervezetek, nyugdíjas klubok, bár ezekből manapság visszaszorulóban van. A család, mint olyan nem ismeretlen a böszmék előtt, azzal a kiegészítéssel, hogy a domináns hímek az öregeskedő, öregecskedő párjaikat rendszeresen fiatalabbra cserélik.

A böszme kimagasló és egyedülálló tulajdonsága, hogy a többdimenziós virtuális erőtérben igen jó hatásfokkal találja meg az optimális nyelvi fordulatot, amit aztán változó színészi és nyelvi képességekkel ad elő. Ezzel a szimpatizánsaiból álló hallgatóságát nagy biztonsággal elkápráztatja, a stratégia hátránya azonban, hogy amit mond, az nem feltétlenül igaz. Régebben a böszmológusok azt hitték, hogy a böszme mindig hazudik, az újabb kutatások eredményei inkább arra engednek következtetni, hogy a böszme mondanivalójában az igazságnak nincs szerepe. Egyéb vonatkozásban az intelligenciája nem túl magas, de ezzel a képességével bámulatosan expenzív stratégiát tud kialakítani. Persze a legtöbb példány képességei az optimalizálásban sem túl jók, ezek orbánoznak.

Bár kihalás nem fenyegeti, sőt a populáció fejlődik, a pannon böszmét a törvény védi. Szabadon élő példányainak ingerlését és etetését (tojás, paradicsom stb.) a böszmőrség ötvenezer forintos pénzbírsággal, vagy helyszíni félholtra veréssel bünteti.

(olvasói e-mail)