Az akkori szlovák miniszterelnök úgy gondolta, tapodtatnyit sem enged, pedig ő volt az a politikus, akivel Orbán Viktor hidat avatott Esztergom-Párkánynál és konzulátust nyitott Kassán. A státustörvény végrehajtásának elfogadtatása azonban már Medgyessyre hárult, az engedékeny magyar álláspont viszont hirtelen megerősítette Dzurinda önbizalmát. Öt év kellett, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön a magyar és a szlovák miniszterelnök. Azóta történt egy s más a két szomszédos állam viszonyában. Először is választásokat nyert Robert Fico Irány nevű baloldali pártja, s ez a győzelem a hatalomba emelte nemcsak a szlovák politikai panoptikumból viszszatért Vladimír Meciart, hanem a Magyarországot tankokkal fenyegető Szlovák Nemzeti Pártot is, élén Ján Slotával. Kevéssel a hatalomváltás után a pozsonyi kormány több olyan intézkedést is hozott, amely hátrányos helyzetbe hozta a felvidéki magyarokat. Az egyik ilyen kormányrendelet szerint a magasabban fekvő (tehát szinte kizárólag szlovákok által lakott) települések több pénzt kapnának, mint a 277 méternél mélyebb fekvésű (többnyire magyarlakta) települések. A révkomáromi Selye egyetem támogatása hirtelen megcsappant, az intézmény működése veszélybe került. Mindezek megkoronázásaként pedig megtörtént az azóta elhíresült Malina Hedvig-ügy.

A szlovák média dicséretére legyen mondva, több írásban, televíziós riportban is feltárta a rendőrségi nyomozás során elkövetett mulasztásokat. A TA3 televízió friss információja szerint például felbukkant egy szemtanú, aki ismeri a diáklány egyik valódi támadóját is. Az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottságában részt vevő pártok egységes álláspontot fogalmaztak meg Malina Hedvig ügyében. Ennek értelmében a nyitrai diáklány körül kialakult helyzet kezelése több, mint kisebbségi kérdés, az a szlovák jogállamiság és demokrácia tesztje is egyben.

Ehhez képest Gyurcsány Ferenc - a hivatalos verzió szerint - nem hozta szóba Malina Hedvig ügyét pozsonyi megbeszélésén. Persze akad olyan gyurcsányi nyilatkozat is (ez már csak így szokott történni, ha nem éppen az igazmondásáról ismert magyar kormányfő külföldön jár), amely szerint a szocialista miniszterelnök felvetette a nyitrai diáklány ügyét. A miniszterelnök meghallgatta ugyan a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának véleményét, azt azonban jó előre leszögezte: "kényes" kérdésekről nem kíván tárgyalni szlovák kollégájával. Így aztán született egy többpontos nyilatkozat hidak és utak terveiről. A rosszul felkészített vagy tudatosan "odanyilatkozó" Gyurcsány viszont méltatta a szlovák reformokat, holott közismert, éppen azok ellen tiltakozva választották meg Ficót. A pozsonyi kabinet népszerűségi rekordokat döntögető vezetője nem is maradt adós a válasszal: szerinte a változtatások csupán a lakosság öt-tíz százalékának az érdekeit szolgálták. A "reformista" Gyurcsány Pozsonyban is megbukott.

Pataky István, Magyar Nemzet


fidesz.hu