A szóban forgó dokumentumot, amely szerves részét képezi Szerbia-Montenegró alkotmányos alapokmányának, a két köztársasági és a korlátozott jogkörrel működő jugoszláv szövetségi parlament mindkét házának el kell fogadnia. A köztársasági törvényhozások után a jugoszláv parlament pénteken szavaz róla.

Az emberi és kisebbségi jogokról szóló alapokmányt ugyanaz az alkotmányozó bizottság dolgozta ki, amely az államközösség alaptörvényét is. A testület munkájában részt vett Ispánovics István szabadkai polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti képviselője.
Ispánovics szerint az alkotmányos alapokmányban említést kellett tenni az emberi és kisebbségi jogokról, de mivel az erre vonatkozó cikkelyek majdnem akkora terjedelműek, mint maga az alaptörvény, ezért úgy döntöttek, hogy az említett területeket külön dokumentumba foglalják, amely szerves részét fogja képezni az alkotmányos alapokmánynak.
A délvidéki magyarság szempontjából rendkívül fontos, hogy a dokumentum alkotmányos szinten szavatolja a kisebbségek kollektív jogait. Ispánovics szerint eddig erre nem volt példa. A múlt év elején elfogadott jugoszláv kisebbségügyi törvény rendelkezett a kisebbségek kollektív jogairól. Az alkotmányt azonban nehezebb módosítani, mint egy törvényt, ezért a kisebbségek tekintetében ez a megoldás nagyobb jogi védelmet jelent.
Lényeges az is, hogy a dokumentum említést tesz a kisebbségi nemzeti tanácsokról. Pontosan meghatározza, hogy ezek olyan önkormányzatok, amelyek hatáskörébe tartozik a kisebbségek művelődését, oktatását, nyelvhasználatát és tájékoztatását érintő jogok érvényesítése.
Ispánovics szerint a dokumentum fontos részét képezi az a kitétel is, hogy a már megszerzett kisebbségi jogokat nem lehet korlátozni. A tapasztalat azt mutatta, hogy az ilyen rendelkezések vitákra adnak okot, ezért a VMSZ követelésére az okirat azt is felsorolja pontosan, hogy milyen jogosítványokról van szó.

A dokumentumról véleményt mondtak az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Unió és a Velencei Bizottság szakértői is. Mindannyian egyetértettek azzal, hogy a kollektív kisebbségi jogok és a kisebbségek személyi elvű - perszonális - autonómiáját szavatoló nemzeti tanácsok említése az alaptörvényben példa nélküli európai viszonylatban is, és a továbbiakban erre lehet majd hivatkozni a nemzetközi joggyakorlatban is.

Mielőtt az alkotmányozó bizottság a parlamentek elé terjesztette a dokumentumot, a fentebb említett nemzetközi szervezetek szakértői kerekasztal-beszélgetésen elemezték a benne foglaltakat, de csak jogtechnikai kiigazításokat javasoltak - mondta Ispánovics, aki szerint a VMSZ 99 százalékban egyetért az emberi jogi és kisebbségügyi alapokmányban foglaltakkal.
A tavaly elfogadott jugoszláv kisebbségügyi törvény egyébként hatályban marad Szerbia-Montenegróban mindaddig, amíg a két tagállam nem igazítja hozzá, illetve az alkotmányos alapokmányhoz saját kisebbségügyi törvényeit - közölte Ispánovics István.

MTI - fidesz.hu