Felfüggesztették az Új Magyarország vidékfejlesztési program brüsszeli elbírálási folyamatát, miután az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatósága jó néhány problémát említett a dokumentummal kapcsolatban. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) tegnap hozta nyilvánosságra azt a levelet, amelyet José Manuel Sousa Uva, a terület uniós igazgatója írt a magyar agrártárcának.
A levélben a Magosz szerint több mint kétszáz kérdésre kérnek választ az unió szakértői. Egyebek között hiányosnak tartják azt a helyzetelemzést, ami a lehívható támogatások tervezett felhasználását indokolja. Az igazgatóság nem látja pontosan, hogy a beruházások miként járulnak hozzá a munkahelyteremtéshez, az elmaradottabb térségek felzárkóztatásához, vagy éppen a környezetvédelemhez. A bizottság szakértői világosabbá tennék azt is, hogy a magyar kormányzat miként szeretne magántőkét bevonni a vidékfejlesztési beruházásokba. Mindezeken felül további információkat kérnek arról, hogy a kormány milyen mélységben vonja be a társadalmi partnereket az egyeztetésekbe, és ezek milyen eredménnyel járnak.
A Magosz szerint az elbírálási folyamat felfüggesztésével kérdésessé vált az 1400 milliárd forintos vidékfejlesztési program sorsa. A szervezet egy másik kérdésben is választ vár a kormánytól. Megeshet ugyanis, hogy a 2004-2005-ben kifizetett agrártámogatásokból tíz-húsz milliárd forintot vissza kell fizetni az unió kasszájába. Magyarország az uniós csatlakozás után ugyanis nem harmonizálta az áfatörvényt, így emiatt az agrár- és vidékfejlesztési operatív program keretében igénybe vett támogatások áfáját a kedvezményezettek nem tudták visszaigényelni. A kormány azonban a támogatások bruttó összegét hívta le az uniótól.
Ezzel szemben a Kormányszóvivői Iroda szerint nem ütközött az Európai Unió irányelvébe a magyar áfaszabályozás. Így látja Dékány András, az agrártárca szóvivője is, aki elmondta, Brüsszelben nem született olyan állásfoglalás, amely visszafizetésre kötelezné Magyarországot. Ha ez mégis megtörténne, akkor a kiadásokat a költségvetés állná, és nem a pályázatok nyertesei. Dékány András kitért a vidékfejlesztési program elbírálására is. Szerinte a brüsszeli, főként technikai felvetések egyáltalán nem veszélyeztetik az uniós támogatások lehívását. A tárgyalások végére pedig az eredetileg tervezett időpontban, szeptemberben pont kerül.
Kiss Gergely, Magyar Hírlap
fidesz.hu