A társadalmi bizalomvesztés nem csak Magyarországon és Kelet-Európában tapasztalható jelenség, jelentősen csökkent a bizalmi szint a társadalomban az Egyesült Államokban is, ahol egy felmérés szerint az ötvenes években az emberek 70 százaléka megbízott polgártársaiban, mára csak 20 százalékukra igaz ez - mondta a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi politikai gazdaságtan professzora az Ybl Klub által szervezett konferencián.

Fukuyama szerint a bizalom - amely voltaképpen egy viselkedési mód - a társadalmi tőke természetes következménye. Az előadó, akit az egész világon kiadott művei alapján az ezredforduló egyik legnagyobb hatású politikaelméleti gondolkodójának tartanak, előadása bevezetőjében kitért arra: Magyarország 1989 után lehetőséget kapott arra, hogy újjáépítse korábbi történelmi kapcsolatait. Hozzátette ugyanakkor, hogy lehet új alkotmányt írni, pártot létrehozni, az erkölcsi normákban, kötelességekben és közös értékekben való hit azonban nehezen valósítható meg.

Szerinte több társadalmi tőkéhez három forrásból lehetne jutni. Az első az emberek közötti kapcsolatrendszer, elsősorban a család. A másik a racionális választás. A harmadik forrást a tradíciók, a történelem jelenti, aminek alapján az értékek megszülettek.

Ismételten hangsúlyozta, hogy nincs receptje a társadalmi tőke, a bizalom növelésére, mindenesetre alulról kell építkezni, az egyén, a barátság, a szomszédok szintjén, hogy aztán a különböző bizalmi szintek egymásra épülhessenek.

A probléma megoldásában fontos szerepe van a politikai kultúrának, annak, hogy vannak-e olyan politikai elitek, amelyeket a kompromisszum vezérel, amelyek nem a pártelőnyöket tartják szem előtt.

Fontosnak nevezte a régi, autentikus politikai hagyományok megkeresését is.

Az állam szerepéről azt mondta, hogy a kormányok közvetlenül nem hozhatnak létre társadalmi tőkét, feladatuk inkább az, hogy teret adjanak ehhez a létrehozáshoz. "Az állam nem tud saját maga bizalmat teremteni" - jelentette ki.

A konferencián Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudomány Akadémia elnöke a bizalom biológiai hátteréről értekezett. Kitért arra is, hogy ahol fogy a társadalmi tőke, azaz nő a bizalomvesztés, ott az egyén szintjén egészségromlás lép fel, nő a kábítószer-fogyasztás, és ez utóbbi szintén egészségkárosodáshoz vezet.

Chikán Attila, a budapesti Corvinus Egyetem professzora előadásában egyebek között azt elemezte, hogy a bizalom kérdése miként befolyásolja a gazdasági versenyképességet, az inflációt, a külföldi tőkebefektetéseket. Elmondta, egy magyarországi felmérés azt mutatta: a megkérdezett közgazdász hallgatók körében a Gazdasági Versenyhivatal iránt a legnagyobb a bizalom, ezt tartották "a legbecsületesebb" gazdasági intézménynek, míg leginkább az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével szemben voltak bizalmatlanok, ezt a szervezetet vélték a legátpolitizáltabbnak.

Csepeli György szociálpszichológus úgy vélte, Magyarországon hiányoznak a demokraták, hiába vannak meg a demokratikus intézmények. Van verseny, de hiányoznak a versenyzők, van kultúra, de hiányos a mindennapi élet kultúrája, közjó van köz nélkül, valamint informálatlan, illetve dezinformált az állampolgár.

Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke szerint mentalitásváltozásra van szükség. "A bizalom a politika cementje, hiszen a politikai társadalom bizalomhálózat" - mondta. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy az egész világon meggyengült a politikai bizalom, ami azt jelenti, hogy a demokráciákban a lojalitás kerül előtérbe.

Francis Fukuyama számos nemzetközi sikerkönyv szerzője, ezek közül a leghíresebb A történelem vége és az utolsó ember. Társalapítója és vezetője az Amerikai érdek (The American Interest) című folyóiratnak, amely Amerika legújabb kori nemzetközi szerepvállalásaival foglalkozik. Magyarországon az 1991-ben alakult Hegel-Fukuyama Társaság foglalkozik a gondolkodó nézeteinek népszerűsítésével és kritikájával a globalizáció nézőpontjából.

MTI - fidesz.hu