Négyévente nemcsak az Országgyűlésnek és az önkormányzatoknak jár le a megbízatásuk, hanem a gazdasági társaságok igazgatóinak, vezető és ellenőrző testületeinek is.

A fővárosi tulajdonú cégeknél az önkormányzati választás utáni nyárig szól a mandátumuk, ezeket a képviselő-testületben elnyert helyek számától, még inkább a politikai háttéralkuk eredményétől függően osztják újra a pártok jelöltjei között. Az idén is megtörtént az újraosztás, de egy lényeges változással.

Míg 2007-ig a legfőbb önkormányzati döntéshozó szerv, a Fővárosi Közgyűlés választotta meg a vezetőket és a tagokat, az ősszel megalakuló képviselő-testület - a koalíciós többség nyomására - átruházta jogkörét. Mégpedig egy alacsonyabb rendű testületre, a közgyűlés gazdasági bizottságára, ahová szokatlanul sok jogkört csoportosítottak át, köztük a fővárosi cégek irányító, ellenőrző tagjainak megválasztására vonatkozó jogosítványt is. Tarlós István, az ellenzék vezetője Somlyódy Csabát, e bizottság elnökét ezért "kvázi főpolgármesternek" címkézte. Az ismertetett döntésre jó oka volt a koalíciónak, a közgyűlésben ugyanis egyfősre olvadt a többsége, ez ugyancsak kockázatossá tette volna, hogy saját belátása szerint kényelemesen döntsön a városi cégek vezetéséről. A bizottságban viszont 8:5 az arány a koalíció javára, még akkor is, ha az MDF-es tag az ellenzékkel együtt szavaz.

Ígéretek és gesztusok

A cégvezetők cseréjéről a választások után esett először szó, a városvezetés ötpárti egyeztetést ígért az ügyben. Ezt azóta is hiába kéri számon a kormánypárti frakciókon Bagdy Gábor, a KDNP frakcióvezetője. Demszky Gábor főpolgármester pedig sem a testület szocialista elnökének, sem másnak nem válaszol az ígéretet feszegető kérdésekre. Antal Attilának, a BKV vezérigazgatójának januári kinevezésével a koalíció azonnal felrúgta a szóbeli megállapodást. Antal Attila nevét egyeztetés és pályáztatás nélkül terjesztették a közgyűlés elé, de az ellenzék vállalta, hogy bizalmat szavaz neki.

A gesztusért cserébe azt az ígéretet kapta, hogy ez után a kormánypártok egyeztetnek velük, nem lesznek pályázat nélküli vezetőválasztások. A koalíciónak szüksége is volt az ellenzék támogatására, ugyanis két hónappal a választások után még mindig nem tudtak megegyezni Demszky helyetteseiről, és nem kötöttek koalíciós szerződést sem. Egyedül Hagyó Miklóst (MSZP) sikerült pozícióba emelni, ugyanazon a december közepén tartott közgyűlésen, amelyen a gazdasági bizottság új hatásköreiről és Antal Attiláról is döntöttek.

Büntették az ellenzéket

A koalíciós békét csak két hónappal ezután kötötték meg Gyurcsány Ferenc közbelépésére. A barátkozás azonban átmenetinek bizonyult. Márciusban az SZDSZ - meg sem várva, hogy május végén lejárjon küldötteinek mandátuma - koalíciós egyeztetés nélkül visszahívta a fővárosi cégekbe delegált képviselőit, és újakat nevezett ki helyükre, élve a gazdasági bizottság új hatalmi helyzetével.

Egy hónappal később a városháza udvarán nevezte meg Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre szabad demokrata főpolgármester-helyettes hat közműcég új igazgatóját, miközben a bizottság csak másnap tárgyalt róluk. A két városvezető pályáztatás nélkül hívta tárgyalni a jelölteket. Hagyó szerint azért tekintettek el a nyílt versengéstől, hogy ne kerüljön veszélybe a cégek működése.

Az új vezetőkről a bizottságban a koalíciós többség úgy döntött, hogy csak a nevüket ismerte - az ellenzék tiltakozásul kivonult az ülésről. Ennek aztán meg is lett a következménye: a városvezetés két hónapig halogatta, hogy elfogadja az cégekbe delegált ellenzéki jelöltek nevét. Egészen keddig csak tizennégy gazdasági társaság új igazgatójáról, valamint a koalíciós testületi helyek további feltöltéséről voltak hajlandók tárgyalni. Június közepéig, a keddi bizottsági ülésig kellett várni. Ekkor - teljes összetételű felügyelőbizottságok híján - már két hete törvénytelenül működtek az új vezetésű fővárosi cégek.

Magyar Hírlap


fidesz.hu