A Banánköztársaság elnöke felszabadultan, szivarral a szájában dőlt hátra elnöki bőrfoteljében, miután az interjút készítő Banán-köztársasági TI alkalmazottja távozott.
Juanita, senki se zavarjon! - kiáltotta titkárnőjének, és nekifogott a munkának.
Folytatta népének megváltását.
Még hogy könyvet ad ki! - jutott eszébe ismét.
És még ráadásul meg is veszik. Mi az, hogy megveszik, tülekszenek érte! - dohogott tovább magában.

A BTI megjelentette az elnöki interjút!
Döbbenet lett úrrá a sajtón. Mindenki látta, hogy az elnöknek elgurult a gyógyszere.

A pszichiáterek csomagolni kezdtek. Hamarosan kényelmetlen kérdéseket tesznek fel.
- jobb lesz a tenger mellett.

A rivális párt kabinetfőnöke sokáig kereste a pszichiátereket. Mivel egyszerre ment mind nyaralni, kénytelen volt maga pusztába kiáltani a meztelen valóságot:
A király, akarom mondani, az elnök úr meztelen!

A vezér pártszóvivőjének mosolyogva akadt torkán a tahózás. (Megjegyzem, skót kockás kemping gatyában, és szandálban szoktam én is torkom szakadtából tahózni.)

Az elnök délután a szokott programját bonyolította: rövid, pihentető blogolás után beugrott "Vitus" tanár úrhoz, egy táncórára. Sokat gyakorol.

Amolyan lekönyökléses jelenet közben láttam először az új kormányszóvivőt. Jó szóvivő lesz! Röhögés nélkül tud felolvasni bármekkora marhaságot.

Lázálmodta Tibi