Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzései rávilágítanak, hogy az autópálya-fejlesztések előtt gazdaságossági számításokat kellene készíteni - áll abban a számvevőszéki jelentésben, amelyet az ÁSZ a tavaly megépített autópályák kapcsán készített.

"Jelenleg ugyanis Magyarországon nem tudni, miért kerülnek annyiba az autópálya-építések, amennyiről a végleges számlák szólnak" - mondta Bihary Zsigmond főigazgató az ÁSZ csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Az Állami Számvevőszék munkatársai megállapították: a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése során szétaprózott, nehezen átlátható a tervezés, az irányítás, illetve a megvalósítás.

A tavaly átadott és az ÁSZ által ellenőrzött mintegy 118 kilométer autópálya és 19,5 kilométer főút megvalósítása 2006. december 31-ig több mint 143 milliárd forintba került. A beruházásokat megrendelő Nemzeti Autópálya Zrt. (NA Zrt.) azonban egyetlen egyszer sem tudott az esetleges késések után kötbért felszámítani, mert a kivitelezők számos esetben be tudták volna bizonyítani, hogy különböző adminisztratív hiányosságok és az autópálya-építések előkészítettlensége volt a késedelmes kivitelezés oka.

Bihary Zsigmond elmondta: a számvevőszék öt nagy autópálya, illetve gyorsforgalmi út építését ellenőrizte tavaly, így az M3-as, az M35-ös, az M7-es és az M5-ös, illetve M6-os autópályák megvalósítását. A számvevőszék munkatársai szerint az egyik legnagyobb gond az volt, hogy az autópálya-beruházással kapcsolatos területszerzés és a régészeti feltáró tevékenység gyakran átcsúszott a kivitelezési szakaszba. Ezek a feladatok mind az öt beruházásnál több hónapos csúszással valósultak meg, az M3-as autópálya esetében több mint egy évvel húzódott el a területek megvétele, illetve a régészeti tevékenység a kivitelezési szakaszba. Ez természetesen veszélyeztette az eredeti határidőt.

A számvevőszék megállapításai szerint a kivitelezési szerződések éppen ezért szakaszos munkaterület-átadást tartalmaztak: így az ütemezéshez képest késedelmes területátadások miatt az NA Zrt.-nek nem volt módja a kötbér érvényesítésére, ami jelentős összegektől fosztotta meg a zrt.-t. Egy 30 milliárd forintba kerülő útszakasz megépítésénél például a kötbér 10 százalékra tehető, azaz késedelmes kivitelezés esetén mintegy 3 milliárd forintot kapott volna az NA Zrt. kötbér címén.

Bihary Zsigmond arról is beszámolt, hogy a számvevőszék a közelmúltban fejezte be az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos vizsgálódásait. A számvevőszéki ellenőrzések tanulsága az, hogy Magyarországon az e-kormányzati szolgáltatások hasznosulása még igen alacsony szintű. Ennek oka részben az, hogy az "állampolgári", azaz a felhasználó oldal idegenkedik az e-közigazgatástól. Az e-aláírás és az e-fizetés pedig olyan újszerű, hogy a tranzakciók során igen gyakran nem mernek élni vele az állampolgárok, akik a közigazgatásban is még mindig jobban kötődnek az egyébként időigényes személyes ügyintézéshez.

A számvevőszék munkatársai szerint a e-kormányzati szolgáltatások alacsony szintű igénybe vételében szerepet játszott az is, hogy az e-kormányzati fejlesztések a technikai elemekre, azok színvonalának javítására helyezték a hangsúlyt, és kevésbé összpontosítottak az ügyfélközpontú szolgáltatás megvalósítására.

MTI - fidesz.hu