A dokumentum a Hollandiában és Franciaországban elutasított, 18 másik EU-tagállamban (így Magyarországon is) viszont már törvényesen is megerősített alkotmányos szerződés helyébe lép, annak legfőbb vívmányait át is veszi, jóllehet nem hívják majd így, és kimaradnak belőle a nemzeti alkotmányra emlékeztető elemek.

A brüsszeli egyezség nyomán a tagállamok kormányai pontos mandátummal kezdhetik meg a részletek kidolgozását, várhatóan júliusban, és miután alapvetően egy már meglévő szövegre építenek, két-három hónap alatt a munka be is fejeződhet. Másik fontos különbség az alkotmány és az immár reformszerződésnek hívott új dokumentum között, hogy arról valószínűleg egyetlen tagállamban sem kell népszavazást tartani.

A leendő reformszerződés minden bizonnyal rendelkezik majd arról, hogy két és fél éves rotációval létrehozzák az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget a politikai ügyek intézésre. A kül- és biztonságpolitikai képviselet ellátására ugyancsak létrejön egy önálló csúcsdiplomáciai poszt, ennek betöltőjét azonban az alkotmányban szereplő tervekkel ellentétben nem uniós külügyminiszternek hívják majd, hanem várhatóan főképviselőnek.

Szerződéses része lesz a joganyagnak az alapvető jogokat biztosító uniós charta, bár a brüsszeli kompromisszumnak megfelelően annak tartalma jogi kötelezettséget egy tagország, Nagy-Britannia számára nem jelent. A magyarok számára kiemelten fontos, hogy az Európai Unió elismeri benne a kisebbségi, s ezen belül a nemzeti kisebbségi jogokat, s - mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazott - a most elfogadott szövegben e tekintetben a Magyarország által kezdeményezett és megfogalmazott mondatok szerepelnek.

A bel- és igazságügyi politikán belül az évtized végétől több területre kiterjesztik a minősített többségű döntést, azaz csökkentik a vétójog használatát.

Új, úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszer lép életbe - igaz, csak 2014-től kezdve, és teljes egészében csupán 2017-ben (az átmeneti idő alatt, ha egy ország kéri, a minősített többségű döntésnél a nizzai elv szerint is ki kell számolni a szavazatokat, s ha az kedvezőbb az adott állam számára, akkor azt kell alkalmazni).

A közös energiapolitika, illetve az energiaügyi szolidaritás ugyancsak helyet kap az új dokumentumban, akárcsak az uniós belső piac versenyének kiteljesedése és a szociális védelem kiterjesztése.

Az intézményes változások lehetővé teszik, hogy az unió a jelenlegi 27 taggal, illetve annál jóval többel is gördülékenyen működjön. Az unióhoz újonnan csatlakozó országoknak továbbra is teljesíteniük kell az ehhez még a múlt évtized elején megszabott kritériumokat.

MTI - fidesz.hu