Ott volt az ünnepségen Kodály Zoltánné Péczely Sarolta, Gulyás Györgyné, az intézmény akkori igazgatójának özvegye, valamint sok ötven éve érettségizett öregdiák és több, a névadóünnepségen közreműködő egykori növendék is.

Kodály Zoltán az 1957. június 23-án elhangzott avatóbeszédében - amelyet lejátszottak az ünnepségen - azt mondta: "Azért egyeztem bele utóvégre, hogy nevemről nevezzék ezt az iskolát, mert látszott valami biztosítéka annak, hogy ez az egészséges zenekultúrára való törekvés, nevelés itten jó otthonra talált, hivatott kezekre van bízva".

Kodály Zoltán - mint azt Halász János, Debrecen kulturális alpolgármestere felidézte -, kijelölte az intézmény jövőjét is. "A debreceni szakiskola jövője: példát adni a szolfézs- és hangszertanítás összehangolására, énekalapon történő hangszertanítással, új életre hívni a hangszereket, a környékre kisugárzó működéssel hangzó életre bírni a néma berkeket" - fogalmazott 1957-ben a zeneszerző. Az alpolgármester megemlékezett Gulyás Györgyről is, akinek korábbi, békéstarhosi munkássága hozzájárult ahhoz, hogy Kodály különös figyelmet fordított a debreceni zeneoktatásra. A zeneszerző később többször is járt az iskolában és szolfézsversenyeken ellenőrizte, milyen munka folyik az intézményben, mert - mint fogalmazott - "nincs megalkuvás művészetben és magyarságban".

A jubileumi hangversenyen a Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskar tolmácsolásában elhangzott az a két Kodály-mű - a Túrót eszik a cigány és az Egyedem-begyedem -, amely az 50 évvel korábbi névadó ünnepségen is felcsendült. A koncert után a névadás dokumentumait bemutató emlékkiállítást nyitottak meg a szakközépiskolában. Szombat este pedig - csakúgy mint fél évszázada - ünnepi hangversenyt rendeznek a Református Nagytemplomban, ahol Kodály: Budavári Te Deum és Missa brevis című művei hangzanak el a Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály Kórus, valamint a Csokonai Színház magánénekeseinek tolmácsolásában.

MTI - fidesz.hu