Több társintézmény közös munkájáról van szó, amelyhez pályázati úton 230 millió forintos támogatást kaptak - mondta a Vácrátóton működő intézet vezetője. Tájékoztatása szerint a jövő évre befejeződő vizsgálat eredményét az új helyzethez történő alkalmazkodásban lehet majd hasznosítani.

Az elemzés a Mezőföld és a Tisza-mente tájegységre is kiterjed, ám az alföldi Homokhátság kiemelt figyelmet érdemel. A Kiskunságon ugyanis a felmelegedés gyorsabban érezteti hatását, mint a Kárpát-medence más tájain, ezért e vidék természetes élővilága nagyobb megterhelésnek van kitéve.

A túlélés egyik feltétele a növény- és állatvilág természetes sokfélesége, az emberi beavatkozás viszont gyakran éppen ez ellen hat. A kutatók kiválasztott minta-élőhelyeken nyomon követik e változásokat és ahol lehet, "besegítenek" a természetnek. Így például a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken több helyen kivágják az akácosokat, hogy az évezredek óta erre a tájra jellemző ősgyep újra megtelepedhessen. Az akácot ugyanis az elődök hozták az Alföldre, s az elnyom egy sor más növényfajt, ezáltal az adott vidék növényvilága szegényesebb lett - mondta a szakember.

A vizsgálatban a biológusok mellett szociológusok és közgazdászok is közreműködnek, együtt vonnak le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy a Kiskunságon élő több százezer ember megélhetését a változó körülmények között miként lehet hosszú távon biztosítani. Valószínűleg változtatni kell a táj használatán, például a csapadékot igénylő gabonatáblák helyére erdők vagy őshonos gyepek kerülnek, ez pedig az ökoturizmus számára is új lehetőségeket nyit.

A vizsgálat következtetéseit összefoglalják és számítógépen hozzáférhetővé teszik majd a Homokhátság településeinek önkormányzatai számára. Ily módon a tudomány eredménye támpontul szolgálhat majd a döntéshozóknak abban, hogyan teremtsék meg az összhangot a természet és a gazdaság szempontjai között - közölte Török Katalin.

MTI - fidesz.hu