Európa-szerte nagy sikert aratott az a francia program, amely azt tűzte ki céljául, hogy áttekintse és az érdeklődő közönség számára hozzáférhetővé tegye napjaink legmagasabb szintű tudományos ismereteit. Hazánkban a MATÁV kezdeményezésére, a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével valósult meg a Mindentudás Egyeteme, amelynek népszerűsége szintén azt bizonyítja: több százezer ember nem - vagy nem csak - az úgynevezett valóságshow-kra kíváncsi.

- A kilencvenes években a tévék kínálatából csaknem teljesen eltűntek a tudományos ismeretterjesztő programok. Az illetékesek közül sokan úgy gondolták, hogy a nézők nem igénylik az ilyen műsorokat. A Mindentudás Egyetemének népszerűsége ezt alaposan cáfolja - jelenti ki Fábri György, az MTA tudománypolitikai főtanácsosa.

- A siker egyik nyilvánvaló záloga: az aktív médiatámogatás.

- A hétfő esténként azonos időpontban és azonos helyen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lágymányosi informatikai tömbjében tartott, körülbelül negyvenöt perces előadásokról, amelyeket hatvan-kilencven perces kötetlen beszélgetés követ, televíziós és rádiós felvétel készül. Ezek az mtv-n, az m2-n és a Duna TV-n, illetve a Petőfi Rádióban kerülnek adásba. A Kossuth Szonda című műsora, valamint a Népszabadság és az Élet és Tudomány kedvcsináló interjúkat közöl. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap teljes terjedelemben lehozza az előadások szövegét, a Metro újság pedig összefoglalókat jelentet meg. A népszerűsítők között vidéki, sőt határon túli lapok is szerepelnek. Így hát nyugodtan mondhatom: a legpesszimistább becslések szerint is több százezer "diákja" van ennek az "egyetemnek".

- És akkor még nem esett szó azokról, akik a világhálón követik figyelemmel az eseményeket.

- Naponta ezrek látogatják a Mindentudás Egyetemének honlapját, és több tízezer oldalt töltenek le róla. A világhálón folyik az előadás interaktív része is, mégpedig fórumok, chatek formájában. Terveink között szerepel, hogy angolul, franciául és németül is elkészül a Mindentudás Egyetemének honlapja. Így is akarjuk külföldön népszerűsíteni a magyar tudományt, így is szeretnénk kedvet kelteni magyarországi tanulmányokhoz - állítja az Akadémia főtanácsosa.

- Kikből tevődik össze az érdeklődő közönség?

- Három fő rétegből. Az egyik: az egyetemista vagy egyetemre készülő fiatalok. A helyszíni előadásokon ők a közönség körülbelül kétötödét alkotják. A másik: az ötven évesnél idősebbek. Arányuk szintén kétötödnyi. Úgy is nevezhetném őket, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) klasszikus korszakának a törzsközönsége. A TIT-tel a Mindentudás Egyeteme egyébként együttműködési megállapodást kötött. Ennek egyik pontja tartalmazza: az előadásokat videokazettán, multimédiás CD-n eljuttatjuk a TIT mind a negyvenhat szervezetéhez. Alcím: Előadások vidéki egyetemi központokban
Az is idei újdonság, hogy nemcsak Budapesten, hanem a vidéki akadémiai, egyetemi regionális központokban is lesz előadás. Így is bővül az érdeklődők köre. És végül essék szó a harmadik, mintegy egyötödöt alkotó fő rétegről. Ez a véleményformáló értelmiségi középgeneráció azon képviselőiből áll, akik érdeklődnek a tudományos ismeretek iránt.

- Milyennek találták az MTA szakmai közreműködői, illetve a tévések a médiaszereplést vállaló tudósokat?

- A tudomány társadalmi státusa napjainkra erősen megváltozott - mondja Fábri György. - A XX. század közepéig művelője szinte megfellebbezhetetlen tekintély volt. Azután megjelent a tudománymenedzser. Ő is szakmájának kiválósága, de feladata elsősorban az intézmény felépítésében, a csapatmunka megszervezésében, a források megszerzésében áll. És most itt van a tudomány-kommunikátor. Ő is tudós, ráadásul a tudomány értékeit "el tudja adni" az adófizetőknek, a média közönségének, a gazdasági elitnek, a forrásokat előteremtő döntéshozóknak. A Mindentudás Egyetemének egyik legnagyobb eredménye: kitűnő, nemzetközileg is elismert tudósaink találkoznak ezzel a feladattal, és az esetek döntő többségében meg is tudják oldani. Eljutottunk oda, hogy presztízskérdéssé vált körükben ez a médiaszereplés.

- Az előadók kiválasztásának, felkészítésének megvannak a maga szakmai fortélyai. Ám az olvasót jobban érdekli, mit láthat, hallhat, olvashat a közeljövőben.

- A program másfél éven át tart, ötvennégy előadásra épül - informál a főtanácsos. - Eddig tizenhat témáról volt szó. A június 30-ig tartó mostani szemeszterben, amelynek időtartama nem azonos a valóságos egyetemi félévvel, huszonnégy előadás szerepel. Ízelítőül a márciusi kínálatot ismertetem, csupán címekkel: Európai integráció; Van-e történelem?; Mi a nemzet?; A népek életéről és haláláról; A fény a biológiában; Önvédelem a növényvilágban. Áprilisban, májusban és júniusban napirendre kerül - egyebek között - az immunrendszer, az időjárás előrejelzése, a kvantumfizika, a gyógyszerkutatás, valamint a számítógépek és a matematika kapcsolata. Izgalmas témák, amelyek - reményeink szerint - minél több fiatalt arra késztetnek, hogy tudományos pályát válasszanak maguknak. Vagy ha nem, akkor is a manapság sokat emlegetett tudásalapú társadalom értékeit alkotni, hasznosítani képes polgárok legyenek. Másképpen fogalmazva: valóban egy méltóbb való világot válasszanak maguknak.

Délmagyarország online