Máig nem szavazott a Fővárosi Közgyűlés a fenntartásában lévő észak-budai kórházak összevonásáról, noha az integráció hónapok óta rendszeresen szóba kerül. Április 1-jétől - az intézményrendszer átalakítása miatt - a Budai Gyermekkórházban már nem folyik aktív gyógyítás, a Szent Margitban megszűnt a sebészeti és a szülészeti ellátás; a feladatokat a súlypontivá tett Szent János vette át.

E három kórház összevonását a főváros elhatározta ugyan, de Pesti Imre, a közgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke szerint még mindig nem készült el a részletes szakértői anyag. Az orvos-szakpolitikus úgy látja, hogy nincsenek tisztázva az összevonás alapjai. Negyedik intézményként a főváros bevonná a Semmelweis Egyetem működtetésében lévő Kútvölgyi klinikai tömbjét is, de "egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja az államtól, s azt sem tudjuk, milyen keretek között kellene működtetni az újonnan létrejövő kórházat, miféle intézményre van szükség". Elmondta, hogy figyelembe kéne venni: sem a Margit, sem a Budai Gyermekkórház nem támogatja az összevonás ügyét, az egyetem pedig ragaszkodik a Kútvölgyi úti intézményhez.

Pesti szerint ráadásul van olyan budapesti példa, amelyik cáfolja az integráció hatékonyságát. A Szent László és a Szent István kórház összevonását a fővárosi Fidesz is megszavazta annak idején, mert "azt gondoltuk, a közös vezetéssel költséget takaríthatunk meg. Ám az intézmény eladósodása sokkal nagyobb iramban indult meg, mint ahogy számítani lehetett volna rá. Ennek ismeretében az eredeti állapotot kellene visszaállítani Észak-Budán, nem az integrációt szorgalmazni - mondta a szakpolitikus. - Ha a fővárosnak van esze, akkor megegyezik a Kútvölgyivel, vegyen át feladatokat a Jánostól, melynek a felső területét valóban másképp lehetne hasznosítani. A Gyermek- és a Margit kórháznak pedig vissza kellene adni a funkciókat." Pesti szerint sürget az idő, hiszen a megszüntetett osztályok dolgozói közül többen már átvették felmondásukat vagy önként távoztak. "Most még vissza lehetne hívni őket" - mondta. Szerinte az összevonásnak azért sincs értelme, mert a tervek szerint a terület intézményeit nemsokára holdingban működtetik, így előtte fölösleges adminisztratív nehézségeket iktatni a rendszerbe.

Budapest kórházainak anyagi helyzetéről azt mondta: majdnem mindegyik intézmény közel van a csődhöz, s erről a bizottság Horváth Ágnes egészségügyi minisztert is tájékoztatta. Pesti azonban úgy tudja, Szolnoki Andrea bizottsági elnök (SZDSZ) levelére a tárcától még nem érkezett válasz. Kérdésünkre, vajon mi az oka a minisztérium és a kórházak számításai közötti különbségnek, Pesti a realitást említette: "Úgy tűnik, nem ugyanazzal az adatsorral számolnak. Ez nagyon szerencsétlen dolog, de ha igaz volna, hogy most jobban járnak az intézmények, akkor nem közelednének a csődhöz, ami viszont realitás." Az alelnök szerint a beígért többletfinanszírozás mértéke még az inflációt sem követi, "nem beszélve arról, hogy a 136 ezer forintos aktív ellátás 146 ezerre történő emelése nem húszszázalékos növekedést jelent, ahogy a miniszter állította."

Niczky Emőke, Magyar Hírlap


fidesz.hu