"Európa kilábal a tetszhalott állapotból és visszanyeri tárgyalóképességét" - mondta megkönnyebülten Angela Merkel német kancellár, az Európai Unió soros elnöke. A brüsszeli uniós csúcs sikere a szerteágazó érdekek között közvetítő Merkel kancellárnak köszönhető, miközben a nemzeti önérdek mellett harcoló, a brüsszeli lövészárkokban sokáig állóháborút folytató tagállamok vezetői is győztesként térhetnek vissza hazájukba. Bár az eredeti alkotmányos szerződés tervezett rendszere a süllyesztőbe került, az inkább belátó, mint nagyszabású kompromisszumokkal az Európai Unió szervezete újból mozgásba lendülhet. Ez jelentős erdeménynek számít a csúcstalálkozó előtti félelmekhez képest.

Az új alapszerződés szövegét a 2007 második felében esedékes portugál EU-elnökség idején fogalmazza meg egy kormányközi bizottság. A kitűzött menetrend szerint már az októberi uniós csúcson döntenének a szerződésről, amelynek legfontosabb célja az, hogy az Európai Unió újra nagyobb súllyal szerepeljen a világban. Ezért az Európai Tanács mindenkori elnökének (vagyis az "EU elnökének") mandátumát két és fél évre hosszabbítják meg a jelenlegi féléves rotáció helyett. Az unió nemzetközi képviseletére egyesítik az eddig párhuzamosan működő külügyi biztosi és külügyi megbízotti posztokat egy úgynevezett uniós főképviselői tisztségbe. Az eredetileg EU-külügyminiszternek nevezett posztot Nagy-Britannia ellenállása miatt keresztelték át főképviselőnek. Az új tervezet növeli a nemzeti parlamentek szerepét, segít kiterjeszteni az uniós belső piac versenyének szabadságát és fokozza a szociális védelmet az európai közösségben.

A csúcstalálkozó előtt és alatt Lengyelország volt a közösség fekete báránya. Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök vétóval fenyegetett, ha nem a lengyel, gyökvonásos javaslatot fogadnák el a szavazási rendszer reformjára. A politikus ikertestvére, Lech Kaczynski lengyel elnök később nagy felháborodást váltott ki, amikor hazája második világháborús sérelmeivel indokolta a lengyel álláspontot. A brüsszeli találkozót mindvégig bizonytalanságban tartó Varsó végül beleegyezett abba a kompromisszumos javaslatba, miszerint 2014-ig a jelenlegi szavazási rendszer marad érvényben az Európai Tanácsban.
Az Alapjogi Charta, amely a korábbi alkotmánytervezet része volt, a britek ellenállásába ütközött. Furcsa kompromisszumként a charta cikkelyeinek kötelező hatálya alól a britek "felmentést" kaptak.

Magyar szempontból sikernek tekinthető, hogy a hazánk számára alapvető fontosságú kisebbségi, nemzetiségi jogokat az Európai Unió elismeri. Az erre vonatkozó, a magyar delegáció által megfogalmazott mondatok az új tervezetbe is bekerültek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint "Európa újra megiindult a szorosabb integráció felé". Leszögezte: magyar szempontból a megállapodás sikernek tekinthető, mert mindazokat az elveket és alapvető megoldásokat, amelyek miatt Magyarország annak idején az eredeti EU-alkotmányt ratifikálta, sikerült megtartani.

Magyar Hírlap


fidesz.hu