Franciaország már a múlt héten jelezte: egyelőre nem akarja, hogy megnyissák a gazdasági és pénzügypolitikai tárgyalásokról szóló fejezetet. Emögött az áll, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök ellenzi Törökország EU-taggá válását.

A tárgyalások a statisztikai és a pénzügyi ellenőrzési fejezetről kezdődhetnek el. A német EU-elnökség ugyanis levette a téma tárgyalását az EU-török megbeszéléseket előkészítő hétfői találkozó napirendjéről.

A döntést a találkozón megerősítették a tagországok nagykövetei is.

Olli Rehn, a bővítésért felelős európai bizottsági tag előrelépésként üdvözölte a határozatot. Jelezte, hogy a most félretett fejezet "az asztalon marad", és reményei szerint hamarosan annak tárgyalására is sor kerül.

Rehn szóvivője, Nagy Krisztina kiemelte: a bizottságon úgy értékelik, a tagországoknak több időre van szükségük, hogy előkészítsék a szóban forgó fejezetet. Nem kívánta ugyanakkor megerősíteni, hogy a változásra francia kérésre van szükség.

Az EU közel két éve kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, de már akkor jelezték, hogy minden bizonnyal hosszú, évtizedes folyamatról van szó. A török csatlakozás megígérése ráadásul korainak bizonyult annak fényében, hogy nem sikerült jóváhagyatni minden EU-tagországban a további EU-bővítéshez is elengedhetetlennek mondott alkotmányos szerződést.

Utóbbi helyét ugyan a múlt heti sikeres állam- és kormányfői találkozó nyomán két éven belül várhatóan átveszi egy hasonló tartalmú reformszerződés, ez azonban határozottabban utal arra, hogy az újonnan csatlakozóknak be kell tartaniuk a korábban szabott politikai és gazdasági feltételeket.

Franciaországban a májusi államfőváltással - a népszavazáson jelzett közvélemény mellett - politikailag is nyíltabb lett a török EU-tagság ellenzése. Ráadásul közel sem Párizs az egyetlen EU-tagország, amely szívesebben látná az unión kívül Ankarát, mint belül.

Tavaly az EU már felfüggesztette nyolc tárgyalási fejezet megkezdését, miután úgy ítélte meg, hogy a csatlakozáshoz is szükséges reformok nem haladtak kellőképpen Törökországban, ráadásul Ankara nem tartotta be legalább egy korábbi vállalását. Márciusban két témakörben mégis megkezdődhettek az egyeztetések, és ehhez csatlakozik a most tervezett két újabb fejezet. Az összesen 35 fejezet tárgyalását azonban hagyományosan a könnyebbekkel kezdik, így a legfogósabbnak ígérkezőkről még meg sem indultak az egyeztetések.

Sarkozy a francia elnökválasztási kampányban nem rejtette véka alá, hogy nem támogatja Ankara teljes jogú EU-tagságát, és jelzései egyelőre azt mutatják, hogy véleménye azóta sem változott. Az évzáró állam- és kormányfői találkozón, decemberben az EU-tagországoknak várhatóan át kell tekinteniük a bővítéssel kapcsolatos teljes helyzetet.

MTI - fidesz.hu