fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Több százmilliárdos bűncselekmény
2007. június 26., 10:23
Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező bűncselekménye volt, becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az olajozás 1991-1992-ben kezdődött - írja a Magyar Hírlap.

A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.

Egy 1990-es kormányrendelet előírta: a fűtőolajat színezni kell. A HTO-t 1991-től pirosra festették, az adalék a motorokat nem károsította, így változatlanul használták üzemanyagként. A fűtőolajként behozott termékeket a vámkezelésnél kellett színezni, ami lehetőséget adott a visszaélésekre. Ha a vámost sikerült megvesztegetni, a szállítmányt további beavatkozás nélkül gázolajként értékesíthették. Ha a festék már bekerült az olajba, savazással közömbösítették: ez volt az olajszőkítés.

A bűnelkövetők módszerei rendkívül összetettek voltak: a vesztegetési kísérlettől a fiktív cég alapításán, illetve a meglévő vállalkozás megvásárlásán, majd fantomizálásán keresztül egészen az okirat-hamisításig minden előfordult.

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban 1993-ban operatív bizottságot hoztak létre az olajmaffia megfékezésére. A kettős árrendszer 1995-ben megszűnt, röviddel később megszigorították a halasztott vámfizetés szabályait, 1998-tól pedig az üzemanyag céljára szolgáló kőolajtermékeket azonnal behajtandó jövedéki adó terhelte. Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentették a visszaéléseket.

Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére 2000 februárjában az Országgyűlés eseti bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatásán megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, és sorra nyertek is.

Magyar Hírlap


fidesz.hu