A tárca szerint a szlovákiai helységnevek az önkormányzatokról szóló törvény értelmében semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. Mint azt keddi számában a lap - a minisztérium indoklását ismertetve - írja, "különbséget kell tenni a település 'neve' és 'megjelölése' között." Egy másik törvény nyomán ugyan megengedett, hogy nem szlovák nyelvű helynévtáblákkal jelöljék azokat a településeket, ahol valamely nemzetiség lélekszáma eléri a húsz százalékot. A minisztérium azonban egy másik, az önkormányzatokról szóló törvény "nyilvános érintkezésre" vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva megengedhetetlennek tartja, hogy a lap fizetett hirdetésben magyar nyelven közölt szlovákiai helységneveket.

Mint az Új Szó írja, levelében a minisztérium "hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez".

A lap kiadója szakértőnél is tájékozódott a minisztériumi intelem jogi helytállóságáról. A megkérdezett szerint az önkormányzati törvény nem írja elő azt, amit a tárca a lapon számon kér, hiszen a napisajtóban megjelenő tájékoztatás nem a hivatali érintkezés része, és az államnyelv védelméről szóló törvény sem szabja meg, hogy "a hivatalos érintkezés során a településeknek csakis a hivatalos nevét lehet használni". Azonos véleményt képvisel a Gramma Nyelvi Iroda nyelvésze, aki szerint: a szlovákiai kisebbségeknek "is alkotmányos joguk az anyanyelvű tájékozódás". Szlovákiában nincs olyan hatályos jogszabály, amely - ráadásul egy nem állami, hanem magánvállalkozás keretében megjelenő lapnak - előírhatná, hogy a helységneveket csakis államnyelven írja. Aki mégis ezt teszi, vagy ennek kikényszerítésével próbálkozik, az számos nemzetközi egyezményt is sért - hivatkozik a szlovákiai magyar nyelvész a kisebbségi jogok nemzetközi szakértőjére, Fernando de Varennesre.

Szlovákiában röviddel az 1989-es rendszerváltás után kitört az úgynevezett nyelv- és táblaháború, amely az előző, kommunista rezsim helységnév-használati direktíváinál is durvább eszközökkel igyekezett megvonni a kisebbségek anyanyelvi jogait, mígnem azokat végül a jelenlegi szinten sikerült törvénybe foglalni. Az előző két kormányzati ciklusban, amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is a kormánykoalíció része volt, csillapodtak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai ellen berzenkedő törekvések, de az egy éve hivatalba lépett jelenlegi kormány alatt nem ez az első nyelvi jogokat korlátozó kísérlet. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a nyelvháborúk idején Vladimír Meciar koalíciós partnere Ján Slota volt, s most mindketten a jelenleg kormányzó Robert Fico koalíciós partnerei.

MTI - fidesz.hu