A lakosság fogyasztásának bővülése tavaly elmaradt a GDP négyszázalékos növekedésétől és a reálkeresetek emelkedésétől is - állapította meg tegnap publikált jelentésében az Ecostat. Keresleti oldalról a termelést a dinamikusan bővülő export ösztönözte, a kínálati oldalt az ipari termelés erőteljes fejlődése biztosította.

Az idén az első negyedévben a bruttó hazai termék 2,7 százalékkal bővült, és az Ecostat éves szinten is ehhez hasonló gazdasági teljesítményt vár. Jövőre az intézet modellszámításai szerint a GDP növekedése 3,2 százalék lehet.

"A magyar gazdaság sajátos fejlődési cikluson van túl - mondta Belyó Pál -, hiszen a világgazdaság nagyobb ütemű növekedésével egy időben ment végbe a magyar gazdaság lassulása." Jövőre a külpiaci kereslet némi lassulására lehet számítani, de a lakossági fogyasztás élénkülése és a beruházások szolid növekedése az ideinél kissé gyorsabb növekedést alapozhat meg.

Az idei év első öt hónapjában a költségvetés egyenlege hónapról hónapra kedvezőbben alakult a vártnál. Az adó- és járulékbevételek többlete tartósnak ígérkezik, a kiadások a költségvetési törvény szerint alakulnak.

A lakosság és a gazdálkodó egységek az infláció várható alakulására figyelnek leginkább - mondta Belyó Pál. Ezzel kapcsolatban az Ecostat elemzése megállapította, hogy az idén az árak nagyrészt a kormány kiigazító intézkedéseinek hatására emelkedtek. Az infláció márciusban tetőzött kilenc százalékon, ezt fokozatos csökkenés követte az év közepéig. Az év második felében a pénzromlás erőteljesen csökken, az év eleji áremelések egyszeri hatása kiegyenlítődik. Az év elején a helyi tömegközlekedés, az energia és a gyógyszerek ára a központi intézkedések hatására az átlagosnál gyorsabban nőtt. Az idei költségvetés 6,2 százalékos inflációval számolt, a Pénzügyminisztérium magasabb, hétszázalékos inflációt jósolt májusban. Az Ecostat ennél is magasabb, 7,5 százalékos pénzromlást jelez erre az évre, jövőre viszont három-négy százalékos inflációval számol.

Zelei Béla, Magyar Hírlap


fidesz.hu