A két éve elhunyt II. János Pál pápa 1996. február 22-én kiadott Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciójában rögzítette a katolikus egyházfő megválasztásának korábban érvényes rendjét. Elrendelte, hogy abban az esetben, ha a pápaválasztó testületben (konklávé) a bíborosok a 33-ik voksolási fordulót követően sem tudják megválasztani az új szentatyát kétharmados többséggel, legyen elegendő az egyszerű szavazattöbbség. Ekkor már viszont az első két helyen álló bíboros nem szavazhat abban választási fordulóban, amely eredményeként az új pápa megválasztásoz elég a szavazatok ötven százalékát plusz egyet elnyerni.

A mostani pápai rendelettel ez az apostoli konstitúció vesztette érvényét. A döntést sokan meglepetésként értékelik, tekintve, hogy a pápa ezzel nagy tekintélyű elődjének egyik örökségét törölte el. Mások viszont úgy vélik: XVI. Benedek ezzel is érzékeltette, hogy ellenzi a római katolikus egyház megreformálására irányuló törekvéseket. Ezt a szándékát egyébként már más kérdésekben is egyértelműen kifejezte.

A német Joseph Ratzinger bíborost 2005. április 19-én viszonylag hamar és szavazatok kétharmadát meghaladó többséggel választották meg: a negyedik választási fordulót követően a 115 tagú konklávé 85 tagjának voksával lett a kereszténység történetének 265. pápája.

MTI - fidesz.hu