A NEI - hivatalos nevén a Totalitárius Rendszereket Tanulmányozó Intézet - legfőbb célja, hogy egy helyen összegyűjtse és a kutatók számára könnyebben hozzáférhetővé tegye azokat a dokumentumokat, amelyek ezekről a rendszerekről az országban rendelkezésre állnak. A jövőben ez az intézet fogja kezelni a volt kommunista Állambiztonsági Hivatal (StB) és a titkosszolgálatok levéltárait is. Ezek jelenleg több intézményben vannak elhelyezve, így a kutatók hozzáférése az anyaghoz nem mindig könnyű. Az Állambiztonsági Levéltár különálló egység lesz ugyan, de a Nemzeti Emlékezet Intézetének a keretében fog működni, s tevékenységét szintén Pavel Zácek, az NEI igazgatója fogja irányítani.

Hasonló intézetek több volt szocialista országban - például Szlovákiában és Lengyelországban - már működnek.

Csehországban a Nemzeti Emlékezet Intézetének létrehozását hosszú és igen indulatos viták előzték meg. A baloldal határozottan ellenezte a jobboldali javaslatot, mert úgy véli, hogy az intézet létrehozásának valódi célja kizárólag politikai, mégpedig az, hogy az intézmény segítségével a mai jobboldal újraértelmezze a történelmet. A történészek jelentős része is ellenezte az elképzelést, mert úgy vélik, hogy az új intézet feladatait már most betölti az Cseh Tudományos Akadémia megfelelő történeti intézete, illetve néhány más hasonló intézet.

Az NEI igazgatójának a kinevezése, illetve visszahívása tisztségéből egy héttagú igazgatói tanács kezében lesz. A tanácsot a már hagyományosan jobboldali többségű parlamenti felsőház, a szenátus fogja választani, mégpedig a képviselőház, az államfő és az ellenállók, valamint a politikai foglyok szövetségének a javaslatára. Az igazgatói tanácsban, valamint a NEI különféle pozícióiban csak olyan személyek lehetnek majd, akik a szocialista érában sosem voltak a kommunista párt tagjai, vagy tagjelöltjei, nem voltak tagjai vagy együttműködői az Állambiztonsági Hivatalnak, illetve más állambiztonsági szerveknek.

Az intézményt a parlamenti határozat szerint még az év vége előtt létre kellene hozni. Székhelye valószínűleg Prága lesz, de a kérdés még nincs eldöntve. A jogszabály szerint az 1938 szeptembere és 1945 májusa, valamint 1948 februárja és 1989 novembere közti időszakot fogja vizsgálni.

Néhány történész és publicista súlyos hibának minősítette azt a tényt, hogy az intézet a II. világháború utáni közvetlen időszakot (1945-1948) nem fogja vizsgálni, holott szerintük teljesen egyértelmű, hogy a kommunista hatalomátvétel alapjait éppen akkor rakták le, s ehhez nagy segítséget nyújtott az akkori polgári oldal is. Olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a háború utáni zavaros időszak politikai okok miatt maradt ki. Akkor zajlott le ugyanis egyebek között a szudétanémetek kitelepítése, a szlovákiai magyarok üldözése, s ezek olyan kényes kérdések a mai napig is, hogy azokat megbolygatni a jelenlegi cseh politikai elit egyik oldala se nagyon kívánja.

MTI - fidesz.hu