Ellenséges kivásárlásnak tekinti Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy az OMV 18,6 százalékra növelte részesedését a Molban, és a Fidesz is támogatja, hogy a kormány lépjen fel a cég védelmében. Az állam azonban vajmi keveset tehet az utóbbi napok megélénkülő részvénykereskedelme ellen, miközben egyre valószínűbb, hogy nem egyszerű osztrák közeledésről van szó.

Félresikerült osztrák együttműködési kísérlet, koordinált OMV-Gazprom-felvásárlás vagy a Mol kivéreztetése - a Magyar Hírlap forrásai szerint ez a három forgatókönyv állhat az osztrák energiacég mostani magyarországi expanziója mögött.

Az első variáció tűnik a legkevésbé valószínűnek, hiszen ennek lényege a hosszú távú, pontról pontra egyeztetett OMV-Mol-együttműködés, idővel fúzió lenne. "Ilyen ajánlatot névjegykártyával szokás tenni, s nem úgy, hogy belevágjuk a fejszét az ajtóba" - hozott fel képletes példát a Mol egyik vezetője.

A magyar olajipari cég hivatalos reakciója is világossá tette: az osztrák bevásárlást "fejszés akciónak" tekinti. Az szinte elképzelhetetlen, hogy az OMV "elkommunikálta" a közeledési kísérletet, valószínűbb, hogy erőt akart demonstrálni, előre biztosra véve a budapesti elutasítást.

Itt jön képbe a második forgatókönyv: ez Bécsből érkező támadást, egyelőre még nem nyilvános felvásárlást feltételez. Az osztrákok elméletben egyedül is legyőzhetnék a Molt, de ez elhúzódó és rettenetesen költséges háborút jelentene, amelybe ráadásul beleavatkozhatnának a régióban meghatározó - az ellátásban szinte kizárólagos - pozíciókkal rendelkező oroszok. A jelek szerint az OMV-nél úgy döntöttek, előremenekülnek.

A Gazprommal való egyre szorosabb együttműködést alátámasztja a tavalyi, 2027-ig aláírt gázszállítási egyezmény, illetve a május végi közös gáztároló-építési egyezség - hasonló a Mollal egyelőre még nem történt meg. Az aláíráskor ott volt Vlagyimir Putyin is, demonstrálva a két cég együttműködésének szintjét. Ennek fényében az, hogy az OMV mostani bevásárlásában közreműködött a kitűnő gazpromos kapcsolatokkal bíró Medget Rahimkulov, szinte apróság.

A harmadik verzió nem zárja ki a másodikat, meglehet, hogy annak egyik eleme. E szerint a mostani felvásárlási kísérlet csak "áltámadás", arra szolgál, hogy az OMV-nél jóval kisebb szabad forrásokkal bíró Molt rákényszerítése a költséges védekezésre, a saját részvényvásárlásokra. Ezzel de facto kilőve a magyar céget mindenfajta régiós terjeszkedési versenyből, egyebek között a napirenden lévő szerbiai privatizációból.

Mit tehet ez ellen a Mol vezetősége, illetve a vele szolidaritást vállaló magyar kormány? Gyurcsány Ferenc ugyanis tegnap ellenséges kivásárlási szándéknak nevezte a tranzakciót, mert az nem a stratégiák önként vállalt összeegyeztetésén alapult. A miniszterelnök elmondta: "Nem tekintem barátságos lépésnek, hogy egy állami tulajdonban lévő társaság előzetes értesítés nélkül azzal a szándékkal vásárol részesedést egy másik cégben, hogy megszerezze a kontrollt. Minden eszközzel azon leszünk, hogy meghiúsítsuk." Az államnak az aranyrészvény áprilisi uniós követelmény szerinti megszüntetése után nincsen vétójoga, anyagi támogatást nem nyújthat, és a Mol működési környezetének javítása sem képzelhető el a jelenlegi helyzetben. Azaz kizárólag diplomáciai eszközei vannak, kérdéses azonban, hogy az orosz elnök látványos, a korábbi budapestihez képest arányaiban nagyobb gazdasági és politikai súlyú bécsi látogatása után bármit is lehetne tenni.

A Mol vezetőségét védi a tízszázalékos szavazati küszöb: egy befektető vagy tulajdonosi csoport vagyonhányadtól függetlenül csak ennyivel voksolhat, ezt a szabályt csak 75 százalékos többséggel lehet eltörölni. Ha azonban egy nyílt felvásárlási ajánlat után a vevő 33 százalék fölé jut, egyszerű közgyűlési többséggel - azaz a részvényesi gyűlésen megjelentek többségével - leválthatja a menedzsmentet, átveheti a Mol irányítását. A magyar energiacég jelenlegi tulajdonosi szerkezetének ismeretében ez nem lehetetlen.

A Mol méltányolja a kormány és az ellenzék folyamatos támogató magatartását, hogy a Molra vonatkozó korábbi privatizációs elvek és azok megvalósításából származó előnyök továbbra is a vállalat, a részvényesek, a fogyasztók és Magyarország érdekeit szolgálják - áll a társaság közleményében. Az olajvállalat szilárd meggyőződése, hogy egyértelmű értéknövelő stratégiája van, ennek célja a részvényesi értékteremtés és a Mol-csoport fenntartható növekedésében érdekelt más jelentős érintett felek érdekeinek védelme, ezért továbbra is annak végrehajtására összpontosít.

Vétóra nincs lehetőség

A Mol 1995-ben kezdődő privatizációs folyamata 2006. december 11-én zárult le. A tranzakció lezárása után az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. - mint az állam bizományosi jogait gyakorló szervezet - tulajdonában egyetlen darab különleges jogokat garantáló szavazatelsőbbségi (az azóta megszűnt aranyrészvény) és egyetlen Mol-törzsrészvény maradt. Így tehát a magyar kormánynak semmiféle érdemi beleszólási joga nem maradt az egykori nemzeti olajtársaság ügyeibe.

A Fidesz is védekezne

A Fidesz támogatja a kormány határozott fellépését az OMV-Mol-tranzakcióval kapcsolatban. Az ellenzéki párt nem tart elfogadhatónak olyan ügyletet, amely a régiós verseny kiiktatását és pusztán a vállalati növekedést célozza egy jelentős állami részesedéssel működő külföldi cég részéről. A Varga Mihály alelnök által aláírt közleményben a Fidesz támogatásáról biztosítja a magyar olajtársaság törekvéseit a regionális szerepvállalás, a hatékonyság, a tisztességes piaci verseny erősítése terén.

Máté T. Gyula, Magyar Hírlap


fidesz.hu