Az erdélyi magyarok parlamenti képviselettel is rendelkező érdekvédelmi szervezete ugyanis a közelmúltban bizarr megújulásba kezdett. Ennek első jelei közé tartozott, amikor június elején visszavonult Takács Csaba ügyvezető elnök, s távozásával a párt áttörhetetlen vezérkarának a falából jókora tégla hullott ki. A töprengésre azonban Markó Béla pártelnök kormányfő-helyettesi tisztségről való közelgő lemondása is okot adhat, mint ahogy Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter felfüggesztése is. A tárcavezetőt ugyanis tavaly óta nemzetközi bűnözői csoport támogatásával gyanúsítják. Ráadásnak a szövetség marosvásárhelyi szervezete a múlt hét végén úgy döntött: a befolyásos Borbély László fejlesztési miniszter nem lehet polgármesterjelölt a városban. A polgármesteri szék visszaszerzését inkább az eddigi alpolgármesterre, Csegzi Sándorra bízta a választmány, s ez újabb vihart kavart a pártban. Pedig az eseményeket előre vetítette, hogy a Traian Basescu államelnök felfüggesztéséről tartott népszavazáson az erdélyi magyarság tizenhét év után először nem a felülről érkező utasításoknak engedelmeskedett. Az erdélyi magyarok többsége ugyanis nemmel szavazott a referendumon, s ezzel összecsuklott az RMDSZ addig sikerrel alkalmazott stratégiája: erőfeszítés nélkül évekig a saját érdekei mentén mozgósíthatta az erdélyi magyarságot.

Samuel P. Huntington politológus A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvében véletlenül arra is magyarázatot adott, miként volt képes az RMDSZ magához ragadni a tömegek szimpátiáját: "A hidegháború utáni világban nagy jelentőségre tesznek szert a zászlók és a kulturális identitás más jelképei..., mert a kultúra válik mérvadóvá, és a kulturális identitás az, ami a legátfogóbb tartalommal bír a legtöbb ember számára. Az emberek régi-új identiásokat fedeznek fel, régi-új zászlók alatt menetelnek, melyek régi-új ellenségek ellen vívott háborúkat eredményeznek." A kilencvenes évek elején a frissen alakult RMDSZ ilyen értelemben tényleg az első zászlóbontó volt a friss romániai demokráciában. A szövetség által szervezett első szabad március 15-i ünnepségeken egyre-másra jelentek meg a magyar nemzeti színek a köztereken, s az erdélyi magyarok ebből a szemszögből ítélték meg szinte két évtizeden át az RMDSZ-es politikusok teljesítményét. Korábban ugyanis korbáccsal és kényszermunkával büntették a nemzeti identitásukat vállaló magyarokat.

Mivel pedig a párt már a kezdetekkor bejutott a törvényhozásba, és néhány bukaresti kormányban, illetve azok környékén is előfordult, a választók kényelmi okokból könnyebben elfogadták a markói iránymutatást, mint a később el is különülő belső ellenzék aggályait. Pedig eközben a magyarok lakta megyék infrastruktúrája a legelhanyagoltabbá vált, s tizenhét év után sincsen állami magyar egyetem vagy autonómia, nem beszélve az egyházi javak teljes visszaszolgáltatásáról. A pártvezetés skizofréniájára jellemző, hogy az a szövetség, amely korábban kidobta magából a romániai szabadság megteremtéséhez tevékenyen hozzájáruló Tőkés László püspököt, most az európai parlamenti választások előtti végső kétségbeesésében mégis helyet kínált egykori tiszteletbeli elnökének a jelöltlistáján.

A szövetségben zajló folyamatokat kiválóan kidomborítja a párt első emberének az RMDSZ kisparlamentjében június elején elmondott beszéde is. Amikor Markó az RMDSZ jövőjéről beszélt, egy viccet is elmondott: "A jó nevű ügyvéd maga mellé veszi jogász fiát, akit azzal indít el a pályán, hogy kezébe nyom egy iratcsomót, és azt mondja: fiam, itt van ez a régóta húzódó ügy, a törvényszéken ma te veszel részt a tárgyalásán. A fiú órák múltán lelkendezve újságolja: apám, megnyertem a pert! - Mit műveltél, fiam? De hiszen húsz évig ebből éltünk..." A beszéd ismertetésekor az internetes fórumok bejegyzései szerint több erdélyi is ceruzáért és papírért nyúlt. Azt számolgatták: ha az elnök már tizennegyedik éve áll a szövetség élén, ki kellene-e várni a vicce szerinti húsz évet, vagy ideje lenne megszerezni azt a bizonyos iratcsomót.

Főleg most, miután Markó kedden beismerte: nem volt jó kezdeményezés megbüntetni az államfőt.

Kristály Lehel, Magyar Hírlap


fidesz.hu