Az orvos a kutatási eredményekről, amelyeket több szerzőtársával együtt az Orvosi Hetilap júniusi számában publikált, elmondta: a vírus genetikai összehasonlító elemzése és epidemiológiai adatok alapján a szakemberek azt valószínűsítik, hogy a hepatitis A vírus e típusát külföldről hurcolták be Magyarországra. A kutatás célja az volt, hogy molekuláris epidemiológiai elemzéssel "nyomon kövessék" a tavaly Somogy, Tolna és Baranya megyében megbetegedéseket okozó vírust. A 2006-os dél-dunántúli hepatitis-járványban 110-en betegedtek meg, és a szakemberek számításai szerint a fertőzöttek száma 1200-1300 lehetett a vizsgált időszakban, azaz 2006 júniusa és decembere között. A betegek átlagéletkora 18 év volt.

Reuter Gábor az MTI-nek elmondta: a járványhoz tartozó első "regisztrált" beteg egy négyéves, külföldi állampolgárságú kisfiú volt, aki családjával rossz szociális körülmények között, vándor életmódot folytatott Magyarországon. A fertőző májgyulladás betegség lappangási ideje hosszú, 30 nap, de csak a fertőzöttek kisebbik hányada betegszik meg. A publikált írásból kiderül az is, hogy az 1960-as években 16 ezer hepatitis A vírussal fertőzött beteget tartottak évente nyilván Magyarországon, ma 500-800 esetet jelentenek. Ez, és egyéb vizsgálatok azt jelzik, hogy a lakosság egyre kisebb része szerez csak védettséget a vírussal szemben tünetmentesen már gyermekkorban, így a tavalyihoz hasonló hepatitis A járvány bármikor és bárhol megismétlődhet az országban.

A megelőzésnél Reuter Gábor az aktív oltás szélesebb körű használatát tartaná fontosnak, hiszen ez a hosszú távú megelőzés elsődleges eszköze. Megfontolandó, hogy a lakosság egészét részesítsék-e aktív oltásban az életkorhoz kötött védőoltások keretében, vagy csak a rizikócsoportokat - a külföldre utazók mellett a rossz szociális és higiénés környezetben élőket, vagy olyan területen élőket, ahol a vírus előfordulási gyakorisága az országos átlag felett van.

MNO - fidesz.hu