- Az ön mostani újraválasztása azt jelenti-e, hogy a tagság elégedett a párt eddigi munkájával?

- Azt gondolom, hogy igen, de ez már kiolvasható volt a kongresszusi választásokból is, hiszen szinte változatlanul a régi összetételben működik tovább az országos elnökség. Megítélésem szerint ez azt jelenti, hogy az immár 38 ezres tagság elégedett azzal a politikával, amelyet a Fidesz az elmúlt két évben folytatott. A kritika ugyan mindvégig jelen volt és lesz a párttestületekben és a választói fórumokon, de úgy tűnik, hogy a tagság nem igényel alapvetően eltérő alternatívát. Hihetetlen mértékű növekedésen, erősödésen mentünk keresztül 2002 óta, s ez nem járt együtt azokkal a várható konfliktusokkal, amelyeket az elején prognosztizáltunk.

- Melyek a párt legfontosabb feladatai a következő kongresszusig?

- Az a határozott álláspontunk, hogy minél előbb távozik a hivatalából ez a kormány, és minél előbb írja ki a köztársasági elnök az előre hozott választásokat, annál több esélye marad az országnak felkapaszkodni abból a gödörből, amelynek 2002 után ismét visszarúgták az aljára. A rendszerváltozás kezdete óta eltelt időszak legmélyebb válságában vagyunk, ez már nemcsak gazdasági, pénzügyi természetű, hanem politikai és erkölcsi válság is. Néha beleesünk abba a hibába, hogy az őszödi beszédet tekintjük botránynak, holott a botrány maga az, amiről az őszödi beszéd szól. Vagyis olyan politikai garnitúrával állunk szemben, amely immár nyíltan vállalja, hogy a hatalom megszerzéséért bármilyen eszközt hajlandó igénybe venni. Ez a tavaszi kampányban még csak a hazugság volt, az október 23-i utcai erőszak után pedig láthatjuk, hogy ennél messzebb is hajlandó elmenni, hacsak nem találja szemben magát valami valóságos erővel. Nekünk az a legfontosabb feladatunk, hogy megszervezzük ezt az erőt, az új többséget, amely legközelebb a népszavazáson nyilváníthat véleményt alkotmányos módon arról, hogy mindaz, ami most az országban kormányzás címén folyik, az a többség, a nép felhatalmazása nélkül, akarata és érdekei ellenében történik.

- Van garancia arra, hogy eredményes népszavazás esetén a népakarat elvezethet az előre hozott választásokig?

- Garanciák nincsenek. Feltételezve a rendszer demokratikus, jogállami működését, csak a parlamenti többség, az MSZP-SZDSZ-koalíció egy részének erkölcsi "fölvilágosodása" vagy hosszabb távú politikai érdekei józan mérlegelése után képzelhető el, hogy legitim módon következzék be a kormányváltás. Nélkülük ez nem fog menni, a kormány leváltására az alkotmányos berendezkedés nem biztosít jogot sem a köztársasági elnöknek, sem másnak. De dacára annak, hogy egy gátlástalan hatalmi klikk uralja ma az országot a többség akarata ellenére, azért az Európai Unió egyik tagállamában, a 21. században nem lehet minden jogi, erkölcsi, politikai normát félresöpörni. Gyurcsány Ferenc körül érzékelhetően fogy a levegő itthon és külföldön egyaránt, sőt saját pártjában is. Hovatovább beteges hazudozó, gátlástalan hatalommániás emberként tűnik fel a világ szemében, s ez kihat saját pártjának belső közvéleményére is.

- Két szocialista párt létezik, mást mondanak a képviselők a parlamenti folyosón, mást a frakcióülésen. Izzik a parázs a hamu alatt.

- A feszültség ennek ellenére tapintható. Van parlamenti folyosói élet is, és az MSZP-s megnyilatkozásokból, gunyoros megjegyzésekből érzékelhető, hogy Gyurcsány Ferenc karizmája tovatűnt. Szerintem az a kérdés, hogy mikor helyeződik a választók részéről olyan nyomás a képviselőkre, hogy immár saját politikai jövőjükkel is számot vetve merjék megtagadni ezt a politikát. Az MSZP csak a zár a jövőbe vezető ajtón, a kulcs az emberek kezében van, ezért a társadalom megszervezése a Fidesz legfontosabb feladata.

- Katona Béla titokminiszter 1994 őszén azt mondta: a szervezett bűnözés hidat vert a nagypolitikához. Tizenhárom évvel később önnek mi a véleménye Katona figyelmeztetéséről?

- A politikusok kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy rosszul térképezik fel munkatársaik hátterét. Bárki látszódhat tisztességes, jó szándékú embernek, menet közben mégis kiderülhet róla, hogy nem így van. De mintha az MSZP esetében ez a "véletlen" a kelleténél gyakrabban fordulna elő, hiszen például Lendvai Ildikó, Veres János vagy Nikolits István egykori titokminiszter közvetlen munkatársi körében is előfordultak olyanok, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel. Ha az ember nyitott füllel jár Magyarországon, akkor ennél cifrább pletykákat is hall az MSZP helyi szervezeteinek képviselőiről. A szervezett alvilág minden államban arra törekszik, hogy megpróbálja kiterjeszteni befolyását a politikai döntéshozókra. Ezt a korrupció különböző eszközeivel igyekszik elérni, vagy éppenséggel azzal, hogy sűrűre szövi a személyes kapcsolatrendszert. Régiónkban a rendszerváltozások során a hatalmukat feladni kényszerülő kommunista pártok - amikor a politikai hatalmukat megpróbálták gazdasági hatalommá konvertálni, hogy majd idővel újra politikai hatalommá fordíthassák vissza - szervezett módon, titkosszolgálati és alvilági eszközöket igénybe véve szervezték meg az átalakulás folyamatát. Azaz a rendszerváltozás kezdeteit, első éveit gazdasági bűncselekmények tömege kísérte, s ezek feltáratlanok maradtak. Vagyis az állampártok, a titkosszolgálatok és a szervezett alvilág egyik országban erősebb, a másikban ritkább szövésű szimbiózisa jött létre. Sajnálatosan egyre inkább erősödik az emberben a gyanú, hogy nálunk sincs ez másként.

- Létezik a "polip", amely mindent behálóz az államhatalomban?

- Teljesen nyilvánvaló, hogy a "polip" létezik. Az úgynevezett olajügyeket sem lehetett volna annak idején döntéshozói vagy döntés-előkészítői, illetve bűnüldözői segítség nélkül ennyire hosszú ideig folytatni. De voltak más típusú, gyors meggazdagodást eredményező, milliárdok felosztására alkalmas törvénysértő cselekmények is, amelyeknek hosszú időn keresztüli folytatásához - finoman fogalmazva - minimum a hatalom, a hatóságok semleges jóindulatára volt szükség.

- Nem tartja aggályosnak, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentős mértékben átpolitizálódtak?

- Természetesen aggályosnak tartom. 1994 óta tapasztaljuk, hogy amikor MSZP-SZDSZ-kormány kerül hatalomra, akkor a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége mindig negatív összefüggésben kerül a figyelem középpontjába. Az SZDSZ vehemens, államfelszámoló dühének célpontjaként mindig ott voltak a szolgálatok, s mindent megtettek annak érdekében, hogy különböző ürügyekkel gyengítsék a nemzetbiztonsági szolgálatok hatékonyságát. Az MSZP pedig politikai értelemben is megpróbálta saját befolyása alá vonni ezeket, különösen Gyurcsány Ferenc színre lépése óta.

- Látva a közvélemény-kutatási adatokban is tükröződő országos elégedetlenséget, elképzelhető, hogy kormányváltáson túl új rendszerváltoztatásra is szükség lesz?

- A fennálló jogállami keretek között el kell számoltatni mindenkit minden döntéséről. Azokat is, akik törvénytelen módon vertek és verettek meg embereket az utcán, azokat is, akik mindenféle manipulatív eszközökkel megpróbálták megfosztani az embereket az alkotmányos jogaik gyakorlásától. És azokat is, akik elhazudták az államháztartás valós adatait, s ezzel megtévesztették a választók tömegét, meg azokat is, akik olyan gazdasági döntést hoztak, amelyből az országnak csak kára, üzleti csoportoknak viszont busás haszna származott. Hogy aztán a magyar jogalkalmazás mire jut majd ezekkel az ügyekkel, az más kérdés, de ehhez mindenképpen hozzá kell fognunk.

Varjú Frigyes, Magyar Hírlap