fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Orbán Viktor az átalakuló Fideszről
2003. március 2., 17:29
Orbán Viktor szerint a néppárttá átalakuló Fidesz az eddiginél nagyobb tagságot fog átölelni. A volt kormányfő a Kossuth Rádióban elmondta, hogy az új szervezet a személyes párbeszédre épül majd, és kevésbé a médiára. Az ellenzéki politikus közölte, azelőtt, hogy bejelentette, ismét elvállalja a Fidesz elnöki tisztét a párt vezetőivel egyetértési nyilatkozatot írtak alá, amely körvonalazza a megújuló Fideszt.

Miniszterelnök úr, Miskolcon és Tokajban jártam ezen a héten, a Vasárnapi Újság hallgatóival találkoztam, onnan egy személyes jellegű kérdést hoztam, amit a lelkemre kötöttek, hogy mindenáron tegyem föl. Miskolcon azt terjesztik, hogy Ön és a felesége fél Tokajt megvették.



Terjesztenek mindenfajta disznóságot az emberről, elég nehéz ellene védekezni. Szép is volna, ha így lenne. Tokaj, emlékeim szerint talán 5000-5200 hektárnyi szőlőterületet jelent, és ebből a feleségemmel nekünk olyan 7,5-8 hektáros területünk van.

Ez közel nem a fele.

Sajnos ez nem éri el a 2600 hektárt. Ilyen az élet. Ennél csúnyábbakat is szoktak terjeszteni.

Friss bejelentés az, hogy mégis elvállalja a Fidesz elnöki posztját. Péntek reggel hangzott el a Hírtévében. Ez a Fidesz nem az a Fidesz lesz nyilvánvalóan, hiszen az Ön feltétele az volt, hogy csak akkor vállalja el ezt a posztot, hogyha átalakíthatja a Fideszt egyfajta néppárttá. Igaz, hogy az MSZP is most már néppárttá akar lenni, baloldali néppárttá. De hát gondolom, a Fidesz azért más lesz. Mindenekelőtt ez a néppárt fogalom mit jelent?

Mielőtt erre válaszolnék, hadd tegyek egy megjegyzést a kérdése első feléhez. Nagyon régóta, alapítása óta vagyok tagja a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak. Ez egy fontos közösség a számomra. Talán azt is mondhatnám, hogy igyekeztem alázattal szolgálni azokat a célokat, amelyek érdekében ez a közösség létrejött, ezért soha nem venném magamnak a bátorságot, hogy bármifajta feltételeket támasztanék. Itt sem támasztottam föltételeket, hanem azt mondtam, hogy a dolgok értelmét kell megragadnunk. És azt mondtam, hogy akkor van értelme egy volt miniszterelnöknek pártelnökséget vállalni, hogyha nem egyszerűen folytatni akarjuk azt, amit eddig csináltunk, hanem valami többre, valami nagyobbra vállalkozunk. Akkor van értelme vállalkozni egy pártelnöki feladatra, hogyha van egy közös akarat a Fideszen belül, hogy többé váljon, mint ami eddig volt.

Nem új párt lesz ez, hanem több lesz, mint ami eddig volt. Nagyobb, szélesebb, nyitottabb, ha úgy tetszik, egy izmos európai néppárt, a reményeim szerint. Ehhez sok változáson kell keresztül menni, sok döntést kell meghozni. De én csak akkor tudom ezeket a döntéseket sikeresen meghozni, hogyha egyébként ezt akarják a párt tagjai, illetve meghatározó vezetői. Az elmúlt két hónap is arról szólt, hogy végiggondolta mindenki azokat a kérdéseket, amelyeket föltettem, és megszületett egy egyetértési nyilatkozat, csütörtök este, amelyet a párt vezetői, megyei elnökei, néhány meghatározó parlamenti képviselője, s magam is aláírtunk, ami körvonalazza ezt a megújult, átépített Fidesz-Magyar Polgári Pártot, és ezek után mondtam azt, hogy innentől kezdve kutya kötelességem, hogy elvállaljam. Nem szoktam félreugrani a feladatok, meg a kihívások elől.

Nézze, sok mindent csináltam már az életemben, ugye, alakítottuk, részt vettem pártalakításban, voltunk hosszú időn keresztül ellenzékben, utána voltunk kormányzópárt, még kormányt is megadatott, hogy vezethessek, de egy választási pártból néppártot építeni, ez olyan feladat, amit még soha nem csináltam az életben, tehát személyesen is egy komoly, ha úgy tetszik, szakmai vagy intellektuális, emberi kihívásnak érzem. Tehát inspirál a feladat. Úgy érzem, hogy menni fog ez, bár nem könnyű a munka. A néppárt ügyében. Ha nagyon sommásan szeretnék fogalmazni, akkor azt tudom mondani, hogy egy néppárt olyan, mint a nép. Azzal a megszorítással, hogy igyekszik egy adott közösség, ez esetben a magyarokról van szó, jobbik énjét magába fogadni, és a jobbik énjét kifejezni. Ez nagyobb tagságot jelent, tehát nem ezt a néhány ezres vagy néhány tízezres választási párttagságot, hanem egy izmos, nagy tagságot. Kevésbé médiára épülő párbeszédet a társadalommal. Sokkal nagyobb szerepe van egy néppárt esetében a széles tagság miatt az emberekkel való közvetlen párbeszédnek, és bizony, egy néppártban olyan tagozatok jönnek létre, amelyek nagyjából, nem tökéletesen, de nagyjából megfelelnek azoknak a társadalmi csoportoknak, amelyek egy adott párt értékei szempontjából a legfontosabbaknak mondhatók. Például egy néppártban mindenképpen van gazdatagozat. Például egy néppártban, egy jobboldali néppártban, mint amilyen a mienk, mindenképpen van falusi tagozat, és sorolhatnám, tovább.


AZ ÁTALAKULÁS NEM FEGNYEGET PÁRTSZAKADÁSSAL

Ez már a párt szervezeti átalakításához vezetne el, de előtte még azt mondja, hogy megújult, átszervezett, átalakított Fidesz. A megújulás, az átszervezés mindig érdeksérelmekkel jár. Ebből az következik, hogy ennek azért mindenki, az utolsó emberig nem fog örülni, hiszen vannak, akik majd rosszul járnak. Nem tart-e attól, hogy ez az átalakulás esetleg egy pártszakadással is jár, úgy, hogy egy kisebb csoport kiválik a Fideszből, akik érdeksérelmet szenvedtek, és ez aztán a későbbi közös politizálásban gondokat okozhat, megint töredezik egy darabot a jobboldal.

Kizárni semmit sem lehet. Nem szeretem azoknak az embereknek a bátorságát, amely a tudatlanságból, meg a tudatlanság magabiztosságából fakad. Tehát nem tudhatjuk, hogy a jövő mit tartogat a számunkra, de nem tartom valószínűnek azt, amit Ön mondott. Egy belső meghasonláshoz vagy megosztottsághoz azért lényeges értékbeli, gondolkodásmódbeli különbségre is szükség van. A Fidesz már átment egyszer egy ilyenen. Akik olyanoknak gondolják magukat, meg a világot úgy látják, mint az SZDSZ, azok elmentek az SZDSZ-be. Ez 1993-ban megtörtént. Azóta, különösen, hogy most már föl is vérteződtünk négy esztendő kormányzati tapasztalataival, értékrendjét tekintve a Fidesz meglehetősen egységes.

Aki a Fideszben van, az úgy gondolja, hogy egy olyan Magyarországon szeretnénk élni, ahol a legfontosabb érték a család, a munka, a tanulás, a rend, és a nemzeti összetartozás, úgy, hogy eközben mindez együtt egy szabad Magyarországot adjon ki. Akik így gondolkodnak, azok vannak a Fideszben.

A POLGÁRI KÖRÖK NEM ALAKULNAK PÁRTTÁ, DE ORBÁN VIKTOR SZÁMÍT RÁJUK

Jónéhány telefon jött, például Erdős Lászlóné, Budapest, Raj Tamás, Gödöllő. Azt mondják, hogy nagyon várják, hogy visszatérjen Ön a Fidesz élére, és polgári körösökként segíteni fogják mindenféleképpen. A polgári körök és a Fidesz. A polgári körök egyfajta pártszervezetek, alapszervek lesznek, vagy kívülről támogatják a majdani Fideszt? Egyáltalán hogyan kapcsolódnak össze?

Van erről néhány meglátásom, de nem rendelkezem pontos tervrajzzal, mert ahány ember, annyi szándék, és a polgári körökben több mint 150 ezer ember érzi magát otthon. Az első dolog amit talán érdemes leszögeznünk, hogy a polgári körök nem alakulnak párttá, tehát nem jön létre új párt. Ilyen szándékot nem tapasztaltam a polgári körökön belül. A polgári körös embereknek alapvetően két fajtája van, most a beszélgetésünk szempontjából, mert persze azért ez egy meglehetősen színes világ. De van olyan ember, aki el tudja gondolni, különösen most, hogy a Fidesz valóban egy európai néppárttá próbálja magát építeni, el tudja magát képzelni, hogy szerepet vállal egy pártban, bár korábban egyébként soha nem volt semmilyen pártnak a tagja, az elmúlt tíz évben nem találta meg a helyét egyetlen pártban sem. Ezeket az embereket szeretném bátorítani, hogy jöjjenek a Fideszbe, de arra is bátorítom őket, hogyha az MDF-ben érzik magukat igazán otthon, vagy a Kereszténydemokrata Néppártban, akkor menjenek oda. Tehát ne csak a polgári körökben, hanem pártokban is vállaljanak szerepet. De ez habitus és alkat kérdése. Vannak olyan polgári körösök, akik eddig se voltak soha egy pártnak se tagjai, és így is szeretnék befejezni az életüket. Őket nem kell arra rávennünk, hogy belépjenek egy pártba. Maradjanak meg a polgári körök világában, és segítsenek nekünk a magyar társadalom jobbá tételében, nem párttagként, hanem polgári körösként.

Ez a mindenki hozzon magával még egy embert aktualizált változata?

Igen. Azt szeretném mondani, hogy még finom kényszert se szeretnék. Sem pszichológiai, sem lelki természetű kényszert nem szeretnék gyakorolni, de mindenkit kérek a polgári körök tagjai közül, hogy jöjjön és segítse a munkánkat a Fidesz-Magyar Polgári Párton belül is.

A tavaszi választások előtt, itt a vasárnapi műsorában volt Önnek egy nagy visszhangot kiváltott kijelentése. Ez úgy szólt, hogy a MIÉP-es szavazókra szükség van, a MIÉP-re, mint pártra, nincs. A fejlemények igazolták az Ön akkori szavait, mármint a MIÉP-ben történtekkel. Az, hogy a polgári körökbe mindenkit várnak, ez azt jelenti, hogy minden pártból, minden oldalról, aki a polgári körök értékrendjével egyetért? Azért kérdezem, mert vannak hírek baloldali polgári körök megalakulásáról, vannak olyan polgári körök, ahol a MIÉP-től a KDNP-ig, vagy az MDF-ig, nagyon sokféle ember van együtt.

Talán először térjünk vissza arra a régi megjegyzésemre, amit Ön most volt olyan kedves fölidézni. Remélem, nem azt mondtam, hogy a MIÉP-re nincs szükség, mert senki sem hatalmazott engem föl arra, hogy bármilyen pártnak a szükségességéről nyilatkozzam. Azt az emberek döntik el, hogy melyik pártra, s melyre nincs szükség. Én inkább azt akartam akkor mondani, hogy engem inkább a MIÉP tagjai, tehát a választópolgárok érdekelnek, és kevésbé maga a párt. Tehát ez nem ugyanaz, tehát verdiktet nem akarok én mondani egyetlen pártról sem.

De továbbra is fönntartom, azt, hogy a polgári körökben nem számít, hogy ki, melyik párthoz tartozik. Tegnap például az ezer léleknél kevesebbet számláló települések polgári köri vezetői jöttek össze, az első falusi kistelepülési konferenciát tartottuk, és ott föl is tettem a kérdést, hogy van-e az önök polgári köreiben jelentősége annak, hogy ki fideszes, MIÉP-es vagy MDF-es, és azt mondták, hogy nem, és sok esetben nem is tudják. Ezzel azt akarom mondani, hogy szerintem egyfajta polgári, nemzeti összefogás a választópolgárok szintjén már létrejött. Ha úgy tetszik, ott már pártegység van a polgári körökben. Csak a pártok vezetésének a szintjén nem jött ez még létre. Ott a pártok valóban különböző utakon járnak, és egyelőre nem mutatnak különösebb hajlandóságot arra, hogy egy politikai szervezetet hozzanak létre. De a szavazóink már régen egyesültek.


A NÉPPÁRTTÁ ÁTALAKULÓ FIDESZ AZ EDDIGINÉL NAGYOBB TAGSÁGOT FOG ÁTÖLELNI

Erdősi Katalin hallgatónk kicsit előre szaladt az időben, azt kérdezi, hogy hogyan lehet a néppártba jelentkezni?

Nagyon jó kérdés. Szerintem is ez a jövő legfontosabb kérdése. A Fideszen keresztül. Én is tudok olyan hírekről, hogy nem minden Fidesz csoportnál fogadták örömmel az elmúlt időszakban az újonnan belépni akarókat. Tehát zártabb lett a mi pártunk, mint amilyennek lennie kellett volna. Ezért is hangsúlyozom, hogy egy nyitott európai néppártot kellene kialakítanunk. A tagozatokon keresztül is lehet majd kapcsolódni a Fideszhez, tehát tagfelvétel nemcsak a helyi csoportoknál lesz, hanem a tudományos tagozaton, vagy a gazda tagozaton, vagy a falusi tagozaton keresztül is lehet velünk közösséget vállalni, és belépni a Fidesz-Magyar Polgári Pártba. De erről, amikor az alapszabály módosítás megtörténik, ez a májusi kongresszuson várható, erről a lehetőségről minden egyes magyar választópolgár majd értesítést kap.

Említette a nyitottságot. Ez egyfelől nagyon hasznos, ugyanakkor visszaemlékszünk, nagyon sokat olvastunk a rendszerváltás előtti időszakban, meg környékén, arra, hogy az akkor alakuló ellenzéki pártokban a még működő kommunista titkosszolgálatok hogyan építették be a saját embereiket, a későbbi bomlasztás céljával. A nyitottságnak, a "majdnem mindenkit befogadunk"-nak nincs egy ilyen veszélye esetleg, hogy más pártoktól bomlasztási szándékkal is bekerülnek sokan?

Először is tisztázzuk azt a kifejezést, hogy majdnem mindenkit. Azért erről nincsen szó. Minden pártnak van egy értékrendje, van egy manifesztuma, egy hitvallása, és aki ezzel egyetért, az tudja megtalálni a helyét egy-egy politikai közösségen belül. Ez most is így van. Tehát azért a Fidesz-Magyar Polgári Párt eddig is, és reményeim szerint a jövőben is világos, értékekkel rendelkező, értékorientált párt marad. Most aki másképpen gondolkodik a világról, az nyilván nem tudja jól érezni magát ebben a közösségben, tehát az majd egy másik politikai szervezetben, például a baloldalon érzi majd magát jól. Biztatnám is egyébként az embereket arra, hogy aki inkább úgy látja a világot, mint a szocialisták, az ne habozzon, hanem erősítse az ő soraikat.

Szerintem Magyarországnak az a jó, hogyha van egy izmos, erős néppárt az egyik, és egy izmos, erős néppárt a másik oldalon, és mindig amelyik jobb, az kerekedik fölül. Jó lenne, ha így volna. Az kerekedik majd fölül a mindenkori választási versenyben. Most még azt is szeretném hozzátenni, hogy ennek az átalakításnak, amiről beszélgetünk, annak nem a közvetlen előttünk álló választások szempontjából van csak, vagy elsősorban értelme. Amikor erről az átépítésről beszélünk, akkor 15-20 év távlatában érdemes gondolkodni. Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy lehet a legtöbb szavazatot szerezni a következő választáson. Én nem erről beszélek.

Én arról próbálok beszélni, hogy azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává válik, minden valószínűség szerint, ez egy új helyzetet idéz elő Magyarországon. Európai színpadon és európai méretekben is helyt kell állni. A mostani pártok közül erre nemigen képes szinte egy se. Elnézést, ha valakit ezzel megbántottam volna. Mindenkinek erősödnie kell. A következő 15-20 évről beszélünk, amikor a Fidesz európai néppárttá alakításáról beszélünk. Hogy ez aztán hoz-e eredményt, és milyet a következő választásokon, az sok mindentől függ, de nem befolyásolja, nem ez határozza meg a mostani munkánkat, hanem azt állítom, hogy egy keresztény, nemzeti, polgári értékeket képviselő, erős lábakon álló néppártra a következő 15-20 év szempontjából, mint a közélet állandó szereplőjére lesz szükség, és ma ez még nincs fölépítve. Ezt a munkát kellene most elvégeznünk.

1990-től kezdve formálódott mindez, Antall József gondolatait ha valaki fölidézi, abban már talál utalásokat. Talán az elmúlt négy évben, a kormányzati négy évben ha lett volna elegendő erőnk, akkor érdemes lett volna már akkor belevágni, de ez valahogy mindig halasztást szenvedett. Nem voltunk hozzá még elég okosak, erősek, tapasztaltak. Most talán eljött az idő, hogy ezt létrehozzuk, és Magyarország keresztény, nemzeti, polgári értékeket valló emberei a következő 15-20 évben biztosan nem maradnak, nem maradhatnak jelentős, megkerülhetetlen erőt képviselő politikai, parlamenti képviselet nélkül.

Tizenöt-húsz évet emlegetett. Ez az átlagember számára egy kicsikét hosszú idő. A Fidesz, gondolom névváltoztatás is következik, úgyhogy most még nem tudunk erre a néppártra milyen nevet használni, a Fideszből kinövő majdani néppárt.

Azért mondom 15-20 évet - ha megengedi, hogy kicsit magyarázzam a bizonyítványomat, - mert azt gondolom, hogyha sikerül majd az országot a felemelkedés útjára vissza navigálni, akkor ez az időszak 15 év, rosszabb esetben 20 év kell ahhoz, hogy az európai uniós államoknak az átlagos fejlettségét elérjük, és ebből az elmaradottságból amiben az elmúlt 41 néhány év kommunizmusa belekényszerítette Magyarországot, visszakerüljünk arra a polcra, legalább olyan polcra, mint ahol a második világháború előtt helyet foglaltunk, és onnantól kezdve majd újabb kérdések és feladatok lesznek majd előttünk. Mindenkit szeretnék emlékeztetni arra, hogy a második világháború előtt Magyarország az egy főre jutó nemzeti össztermék, vagyis a gazdasági teljesítőképesség szempontjából megelőzte Írországot, Görögországot, Spanyolországot, Portugáliát és Finnországot. A jelenlegi 15 európai uniós tagállam közül. Tehát már voltunk egyszer magasabban annál az európai világban, mint ahol most vagyunk. És azt gondolom, hogy szigorú munkával, jó kormányzati navigációval 15-20 esztendő alatt vissza is fogunk emelkedni ide. És akkor majd a pártok számára is új feladatok adódnak. Ez magyarázza ezt a 15-20 éves perspektívát, amiről beszélek.

Az átalakulás menetrendjének következő állomása, ami nem 15-20 éves távlatra vonatkozik, ősszel, télen tehát mi lesz?

Az amerikaiak szokták azt mondani, hogy a hídon akkor kell átmenni, amikor odaér az ember. Most a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak az előbb leírt megerősítése a feladat. Hogy aztán a többi politikai élet, a politikai élet többi szereplője, akik szintén polgári és nemzeti értékeket vallanak, mikor látják elérkezettnek az időt, hogy egy nagyobb egységet hozzunk létre, ezt most nem tudom megmondani. Azt tudom megmondani, hogy az egyetértési nyilatkozatban, amelyet a Fidesz vezetői, megyei vezetői és országos vezetői elláttak a kézjegyükkel, és hét pontból áll, a hetedik pontja arról szól, hogy a Fidesz a májusi kongresszuson egyoldalúan kötelezze el magát, ne csak a saját megerősítése, hanem a teljes polgári, nemzeti pártegység mellett is.

Kossuth Rádió, 2003.03.02.