Most már nincs mit tenni, megállapodás aláírva, a bizalom helyreállítva, tehát együtt dübörögnek, a gazdaság után itt minden dübörög, a reform főként, és rendületlen a koalíciós együttmenetelés.

Nagy ívű a program, amely a huszonhat oldalas szerződésbe foglaltatott: az élet minden területét számba veszi, valamennyi szegmensét érinti - és minden réteg érdekei szerint való, egészen a kalaposinasokig. Ez nem vicc. Alfától ómegáig lényegében a mindent célozza az új koalíciós biblia, ahogy ez egy alapmű esetében természetes is; de kétségeink éppen emiatt vannak: a teljesség maga az örök elérhetetlen.

Az oktatási rendszer korszerűsítésétől az adóreformig, a nyugdíjak értékállóságának biztosításától a szociálpolitika rendbetételéig éppen ezt a teljességet állítja középpontba a közös kívánságlista, így hát valószínűleg nem egyéb, mint vágyak halmaza, általános boldogságterv.

Valamit figyelmen kívül hagytak készítői: azt, hogy eddig sokkal kevésbé a mindenre koncentrálva is kudarcsorozat kísérte a közös kormányzást. Most két kormányprogramra elegendő intézkedéstömeget fogalmaztak meg. Általános nyugtató, ipari dózisban. De még meg sem száradt a tinta a dokumentumon, máris kihallik a zajos dübörgésből néhány elégedetlen hang. Egy egész pártplatform sérelmezi, hogy miként fogadhatott el a párt vezető testülete ilyen jelentőségű dokumentumot írásos előterjesztés nélkül. Íme az erózió első jelei. Az elefántnak egyszer elege lesz abból, hogy a kisegér diktálja a tempót, a fejvesztett sebességet.

A miniszterelnök az aláírási ceremónia után prioritásként említette, hogy az új közös program alapvető célja a közterhek arányosabb viselésének elérése. Megható gesztus ez attól a kormánytól, amelynek tagjai a rendszerváltás óta eltelt időszak kiemelkedően legvagyonosabb kabinetjét alkotják. Ez már-már Gyurcsány Ferenc spórolós édesanyját juttatja eszünkbe, aki - mint annyi más sorstársa - takarékossági okból kénytelen lekapcsolni a gáztűzhelyt. És a miniszterelnök együtt érez vele. Akkor hát hogyne érezne együtt a szűkölködőkkel, a szegényszinten élő hárommillióval, a leszakadókkal vagy éppen a hátránnyal küzdő hazai vállalkozásokkal - és ezért ígér is. Utóbbiaknak például azt, hogy "patrióta gazdaságpolitikát" folytatnak, és csökken a különbség a külföldi és hazai cégek között. A kérdés csak az: eddig vajon mit folytattak?

Magyar Hírlap


fidesz.hu