Gergely Istvánt olyan embernek ismertük meg, aki az elmúlt húsz évben képes volt folyton megújítani, kitalálni a közösséget. Ő az a jó pásztor, aki ha kell életét is adja a juhaiért.

1987 óta a nemzet neves kegyhelye közelében, a csíksomlyói plébánián végzi Székelyföld felemelkedéséért vállalt, fáradtságot nem ismerő, áldozatos munkáját. A plebániához tartozó fíliákban kápolnákat, Csíkcsomortánban, 1988-89-ben templomot építtetett. Segítője a helytörténeti kutatásoknak, a csíksomlyói múltfeltáró munkáknak, maga is ír tanulmányokat.

Lelkipásztori teendőinek kulcsa mindig is a fiatalok pasztorációja volt. Egyik kezdeményezője és fő szervezője a több ezer fiatalt vonzó Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóknak, a diktatúra éveiben illegálisan is megszervezett CSIT -nek.

A kilencvenes évek elején szorgalmazta Domokos Pál Péter kezdeményezésének újraszervezését, az Ezer Székely Leány Találkozók hagyományának felújítását. Lelkes támogatója a moldvai csángók ügyének, vallja, hogy vissza kell vezetnünk őket magyarságukhoz.

1992-ben megalapította az árvaházból kinőtt fiatalokat segítő Csibész Alapítványt. Azóta több mint 200 fiatalnak segítettek a munkahely és lakás keresésben, a társadalomba való beilleszkedésben. Családi típusú gyermekotthonokat létesített, hogy a legszerencsétlenebbeket, a kiskorúakat szeretetteljesebb környezetben helyezhesse el. Ezzel jelentős szerepet vállalt a többszáz árvát befogadó, csíksomlyói állami mamutintézmény feloszlatásánál is.

1996-ban létrehozta Csíkszeredában a szociális jellegű tevékenységet folytató Lázár Alapítványt. A Lázár-házban olyan folyamatok elindításáról is gondoskodott, melyek az idősek gondjainak enyhítését szolgálják. Gergely Istvánnak köszönhető, hogy a csíksomlyói búcsúk többszázezer zarándokot befogadó helyszínén, a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregben, felépült a Hármashalom oltár.

Munkásságának egyik fontos elismerése volt, amikor 2005-ben a Magyar Művészeti Akadémia - előző gyakorlatától eltekintve - nem valamely művészeti ág képviselőjének, hanem egy lelkésznek, Gergely István plébánosnak adományozta az Akadémia aranyérmét.

Ez a nagyszerű ember mindig, minden körülmények között, még a diktatúra zaklatásai között is a magyar nemzet fönnmaradását, a magyarság évszázados értékeinek ápolását tartotta szem előtt. Magatartásával, közösségi munkájával a helyi közösség pásztorává vált. Ha pedig egy nyájat megfosztanak a pásztorától, akkor ez a nyáj szétszéled.

A kezdeményező-bizottság közleménye

erdely.ma - fidesz.hu