Ünnepelni érkeztek Portóba, de kifütyülték a portugál minisztereket és az uniós biztosokat. A demonstrálók "a szociális szempontokat sutba vágó" közösségi politika ellen tiltakoztak, és követelték a José Sócrates vezette baloldali kormány lemondását. Az öt csoportosulás, köztük több szakszervezet felhívására utcára vonulók a politikusok többségét nem rettentették el, a lisszaboni kormányfő azonban inkább a hátsó ajtón vonult a ceremóniának otthont adó épületbe. A rejtőzködés után azonban már úgy vélekedett, a tüntetés tulajdonképpen a "demokrácia ünnepe". Még nem volt példa arra, hogy az elnökséget átvevő politikusok ellen ne tiltakoztak volna hazájukban - tette hozzá Sócrates.

Portugália igazi "jó diákja" a közösségnek. Alapítója volt például a Gazdasági és Pénzügyi Uniónak, valamint kiemelkedő szerepet vállalt az egyik legfrissebb törekvés, a bel- és igazságügyi együttműködés erősítésében. Sokat köszönhet Lisszabonnak hazánk és a térség többi országa is - Portugália szorgalmazta a schengeni övezet 2008. január elsejétől esedékes kibővítését, az információs rendszer késlekedése miatt ez eltolódhatott volna. Harminc évvel ezelőtt még szinte senki sem vett volna mérget arra, hogy a déli állam a közösség aktív szereplője lesz. Az egykori baloldali fordulat semlegesítésével azonban megnyílt az út az unió felé, így - Spanyolországgal együtt - 1986 óta a közösség teljes jogú tagja.

A portugál elnökség új politikai arculatot is jelenthet, hiszen az éppen soros tagállam nagy befolyással bír a közösségi ügyekben. Meghatározza a hat hónap napirendjét, összehívja az Európai Tanácsot, és elnököl a Miniszterek Tanácsában is. Szavazásra hívja a többi huszonhat országot, és aláírja az elfogadott dokumentumokat. A játékszabályok azonban változnak, hiszen az alkotmányt helyettesítő egyezmény szerint állandó elnök kerül majd a közösség élére. Eddig a közösséget vezető tagállamokat gyakran érte a vád, hogy kihasználják a helyzetüket, és a rendelkezésükre álló hat hónapban a közösségi ügyek rendezésével a saját malmukra hajtották a vizet.

Bár a sorban még előttünk áll Szlovénia, Franciaország, Csehország, Svédország, Spanyolország, valamint Belgium, 2011 januárjától hazánk elnökölhet az unióban. A közelgő feladatok meghatározására és összehangolására múlt héten megalakult az úgynevezett előkészítő bizottság. A testület élén a miniszterelnök áll, tagjai pedig a külügyi, az igazságügyi, a pénzügyi és a szociális tárca vezetői, valamint a személyügyi államtitkár. A titkársági teendőket a Külügyminiszté-rium látja el, s az ottani munkát Iván Gábor szakállamtitkár irányítja. 2007 végéig kétszázötven magyar szakembert választanak ki a tanácsi munkacsoportok élére. Akár ezerháromszáz emberre is szükség lehet a feladatok ellátásához. A jelenlegi kormány főként a közigazgatási dolgozókra számít, nyílt pályázat útján csak kevesen juthatnak majd a csapatba. A brüsszeli állandó képviselet létszáma is növekedik, ennek mértéke azonban még bizonytalan - lehet, hogy csak húsz százalékkal többen dolgoznak majd Belgiumban, de megtörténhet, hogy másfélszeresére emelkedik a magyar eurokraták száma. A szakemberek különleges képzését 2009-re szeretnék befejezni.

Három év múlva, 2010 januárjától 2011 júniusáig csoportos elnökség áll majd az unió élén, így Spanyolországgal és Belgiummal kell másfél évig együttműködnünk. A kormány azonban azt akarja, hogy Magyarország már két és fél év múlva álljon teljes harci díszben, hiszen először kell szembesülnünk a szerteágazó európai uniós elnöki feladatokkal.

magyarhirlap.hu - fidesz.hu