A csökkenő reáljövedelmek mellett is töretlen Magyarországon a hitelfelvételi kedv. Noha a bankszektor képviselői korábban tartottak attól, hogy a kormányzati megszorítások hatására a lakossági hitelezés visszaesik, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái eloszlatják az ezzel kapcsolatos aggodalmakat. Sőt - mint megírtuk - történelmi csúcsra, 116 milliárd forintra emelkedett májusban az újonnan felvett jelzáloghitelek volumene. A kimutatások szerint a háztartások adósságállománya a GDP-hez mérve harminc százalék körül jár, és ugyanilyen arányt képeznek a lakossági hitelek is. Egyik arányszám sem közelíti meg a nyugat-európai szintet. Olyannyira, hogy folyó áron számolva most értük el az 1989-es összlakosságra vetített kölcsönszintet. Ám tény az is, hogy a tömeges hitelfelvétel nyomán hazánkban a jövedelemhez mért adósságteher lényegesen magasabb, mint az új uniós közép- és kelet-európai országokban, a hiteltörlesztés mértékében pedig ráverünk a nyugat-európai országokra is. A pénzügyi felügyelet összefoglalója szerint 2004 és 2006 között a lakosság hitelfelvételénél évi 18-19 százalékos volt a növekedés. Az OTP Bank elemzése a következő négy évben átlagosan 15 százalékos lakossági hitelállomány-növekedést jósol.

"Természetes folyamat, hogy a lakosság hitelfelvétellel reagál a reálbérek csökkenésére, és a kormányzati megszorításokra" - fejtette ki Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte ez így működik Nyugat-Európában is. A kormányzati megszorító csomag miatti jóléti veszteség erőteljes tompítására utal tehát a lakosság tovább fokozódó hitelfelvétele. A szakértő szerint ha azt vesszük alapul, hogy a társadalom eladósodottsága összesen ötezer milliárd forint, ez az éves magyar GDP-nek mindössze az egynegyedét teszi ki. Ez az arányszám a fejlett uniós tagállamokban és az Egyesült Államokban meghaladja az ötven százalékot.

Áron G. Papp svájci gazdasági szakértő úgy tartja: nem feltétlenül kell átvenni a nyugati formulákat, különösen, ha nem éppen pozitív előjelűek. "Miközben a nyugat-európai arányszámokkal dobálózunk, pont a lényegről feledkezünk meg: a Lajtán túl egészen más a bázis, más a fundamentuma a gazdaságnak és természetesen a lakosságnak is" - mondta. "Amíg Nyugat-Európában a hitelek bedőlésének oka az adós munkahelyének elvesztése, addig Magyarországon az, hogy már a kölcsön fölvételekor rosszul becsüli meg a hitelfelvevő a törlesztési képességét" - érzékeltette még a különbségeket a szakértő.

magyarhirlap.hu - fidesz.hu