A kalinyingrádi beékelődés délen Lengyelországgal, keleten és északon pedig Litvániával határos.

A vezető orosz politikus nyilatkozatából kitűnt: ha elfogadják azokat a moszkvai javaslatokat, amelyek egy kibővített rakétaelhárító rendszer létrehozását indítványozzák a NATO bevonásával, úgy okafogyottá válik az a kényszer, hogy Oroszország nyugati területein, beleértve a kalinyingrádi körzetet is, rakétákat telepítsenek.

"Ha azonban javaslatainkat nem fogadják el, úgy megfelelő lépéseket teszünk" - fogalmazott Ivanov, aki szinte minden valószínűség szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök utóda lehet a jövő tavaszi elnökválasztás után. Hozzáfűzte azt is, hogy Oroszország biztonsága érdekében Moszkva aszimmetrikus és hatékony intézkedéseket hoz. "Tudjuk, hogy mit teszünk: azt, ami 100 százalékos biztonsági védelmet jelent az események bármilyen alakulása esetén" - szögezte le Ivanov.

A miniszterelnök-helyettes tagadta, hogy a Kelet-Európába telepítendő rakétaelhárító-rendszer elemei nem jelentenek veszélyt Oroszországra. "Ez ellen egy halom érvet hoztunk fel" - mutatott rá. "Azt nem tudom, hogy a Csehországba tervezett radarállomások révén mit látnak majd Iránban, azonban igen jól láthatóvá fog válni Oroszország területe egészen az Urálig" - jegyezte meg Ivanov, hozzáfűzve, hogy az ilyen jellegű felvetésekre Moszkva nem kapott választ.

Putyin egy hónapja javasolta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közösen használjon egy azerbajdzsáni radarállomást, amelyet jelenleg Moszkva üzemeltet. Ez alternatíva volna a Washington által Csehországban és Lengyelországba tervezett európai rakétapajzzsal szemben, amelyet az amerikai fél egy esetleges iráni rakétatámadás veszélyével indokol.

A Putyin-indítvánnyal kapcsolatban Ivanov kifejtette, hogy a moszkvai javaslat megvalósítása esetén mindegyik (európai) ország a rakétapajzs védelme alá kerülne, míg az amerikai tervek kivitelezése csak a cseheknek és a lengyeleknek nyújtana oltalmat, vagyis korántsem mindenkinek.

MTI - fidesz.hu