A koalíciós szerződés kiegészítése ugyanis a deklarált cél, a reformok folytatása és felgyorsítása helyett csupán kétféle szándékot tükröz: az állam bevételeinek növelését egyidejűleg a szociális kiadások csökkentésével (nyugdíjkorhatár-emelés, kedvezmények csökkentése), másrészt üzleti érdekek, a pénztőke kiszolgálását, például a biztosítási rendszer magánosításával. Mindemellett újra célkeresztbe állították az egyházakat, azok finanszírozási kérdését, amely vörös posztó a szabad demokraták szemében.

A koalíciós alkufolyamat a régóta ismert dramaturgia szerint alakult. A linekeri futballhasonlat - a labdarúgás olyan játék, amelyben 22-en kergetik a labdát és a végén mindig a németek nyernek - jut eszünkbe a magyar politikára átírva: a koalíciós egyezkedések végén mindig az SZDSZ győz. Igaz, hogy nem százszázalékosan az eredeti szabad demokrata elképzeléseket rögzítették, de ez senkit ne tévesszen meg, ugyanis az SZDSZ régóta a lenini "két lépést előre, egyet vissza" elvet követi. Amikor el akar érni számára fontos változtatásokat, először mindig egy radikálisabb verzióval áll a közvélemény elé, majd keresztülvisz a kormányzaton egy enyhébb módozatot, de a lényeg az, hogy az általa kijelölt irányba induljon el a folyamat.

Az SZDSZ győzelmét vetítette előre az is, hogy az egyes szakterületeken a tárgyalópartnerek megnevezésénél mindig a kisebbik koalíciós párt embere szerepelt elöl. Magyar Bálint tárgyalt Hiller Istvánnal az oktatási kérdésekről, tehát demonstratíve is a "bukott" szabad demokrata miniszter vezényelte az alkudozást, aki már többször nyilvánvalóvá tette, hogy mindent eladna, privatizálna az oktatásban. Kevésbé gondolja komolyan Kóka János és pártja az adócsökkentésre tett választási ígéretét, hiszen a mostani megállapodás nem ebbe az irányba hat, sőt inkább adóemelést jelent. (De vajon mit szól ehhez Kovács Pistike, az SZDSZ korábbi kampányarca?)

Adóemelésre utalnak a szakértői vélemények is. Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH volt elnökhelyettese szerint a személyi jövedelemadó terhei emelkedni fognak, és az ingatlanadó bevezetése is kétségessé teszi az adócsökkentés szándékát. Ez utóbbiról minden elemző éles kritikát fogalmazott meg: nem tudjuk, milyen lesz a mértéke, hogyan fogják kivetni, és levonható lesz-e az szja-ból, illetve az iparűzési adóból. Ráadásul az önkormányzatoknak ez kezdetben komoly költségeket jelent - olvasható a szakemberek nyilatkozataiban. Fontos tényező az is, hogy az ingatlanadó része a konvergenciaprogramnak, amit nyilvánvalóan nem akar megbolygatni a kormányzat. Rafináltan a nagy többségében ellenzéki vezetésű települési önkormányzatokra hárítaná a bevezetés és adóbeszedés terheit, miközben azt mondja: nem kötelező bevezetni, viszont az ingatlanadó vált majd ki más hasonló típusú adónemeket. Miféle igazságosságról beszél a "haladó baloldali" kormány, amely most megadóztatja annak a sok tízezer családnak is az ingatlanát, akik lakásgondjukat csak többmilliós hitelfelvétellel tudták megoldani, és húsz évig nyögik a törlesztőrészletet?

- Nem tudunk ennél többet és ennél jobbat. Nem leszünk rá képesek. Ha belegebedünk, akkor sem - hangoztatta hírhedtté vált őszödi beszédében Gyurcsány Ferenc.
És tényleg...

MNO - fidesz.hu