fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Erkölcsileg elavult idők legendája élteti Horn Gyulát
2007. július 5., 14:47
Horn Gyula 75 éves. A volt miniszterelnök születésnapja előtt tudta meg, hogy az államfő nem tartja érdemesnek egy kitüntetésre. Sólyom Horn '56-os tevékenységét kifogásolja, de sokan elvitatják tőle a vasfüggöny lebontójának szerepét is. Horn állítja, a törvényes rendet védte. A történészek szerint a baj csak az, hogy nem a törvényes kormány oldalán.

"Azon gondoltam, hogy visszaküldöm a nagykeresztet, ha Horn Gyula is megkapja" - mondta az [origo]-nak Filep Mária, az 1989-es Páneurópai Piknik ötletgazdája, amikor arról kérdeztük, szerinte kinek az érdeme a vasfüggöny lebontása. Az egykori debreceni MDF-tag szerint ugyanis az ő rendezvényük volt a határnyitás kezdete, Horn és a kormány csak követte az eseményeket, amikor bő két héttel később engedélyt adott a keletnémet menekültek távozására.

Filep Máriával szemben sokan - külföldön és Magyarországon is - úgy tartják, külügyminiszterként Horn Gyula érdeme volt a nyugati határ megnyitása. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is ezt emelte ki, amikor a legmagasabb magyar állami kitüntetésre javasolta: "külügyminiszterként felismerte és vállalta is a történelmi felelősséget, és 1988-ban hozzájárult az Európát kettészelő vasfüggöny lebontásához". (a '88-as évszám, így szerepel a Miniszterelnöki Hivataltól megkapott levélben.)

Egy fénykép az egyik oka annak, hogy sokan Hornt tartják a vasfüggöny lebontójának. Ez őt ábrázolja, amint Alois Mock osztrák külügyminiszterrel épp átvágja a drótkerítést. Csakhogy ez a felvétel 1989. június 27-én készült, amikor a 246 km. hosszú EJR (elektronikus jelzőrendszer) - amely a 60-as években váltotta fel az 1949-ben telepített szögesdrót-akadályt - már több mint egy hónapja nem működött.

Az EJR fenntartása rendkívül drága volt (nyugatról kellett hozzá rozsdamentes drótot venni) és Horváth István egykori belügyminiszter a Páneurópai Piknik 10. évfordulójára rendezett konferencián úgy jellemezte: "már a madarakra is jelzett", miközben "erkölcsileg is elavult". A határőrség már 1987-ben javasolta a megszűntetését, 1989. május 2-án pedig kikapcsolták és elkezdték a leszerelését. Június végén Horn és Mock már csak az utolsó darabot vághatta át a kamerák előtt. A kép láttán azonban a keletnémetek úgy gondolták, itt gyenge a határellenőrzés, ezért tömegesen indultak Magyarországra.

Ki engedte ki a németeket?

A másik Horn Gyulának tulajdonított lépés a nyugati határ 1989. szeptember 10-i megnyitása, ami lehetővé tette, hogy a Magyarországra menekült többszázezer keletnémet Ausztrián keresztül az NSZK-ba távozzon. Ezt a dicsőséget azonban többen is elvitatják tőle, például a Páneurópai Piknik szervezői. Az 1989. augusztus 19-én megrendezett találkozón ugyanis több száz keletnémet tört át az ideiglenesen megnyitott határon.

A helyszínen lévő határőr parancsnok, Bella Árpád alezredes szerint a menekültek "gyorsvonatként száguldottak" át a kinyitott kapun, a határőrök pedig nem tettek semmit, pedig akkor még elvileg érvényben volt a tűzparancs. A határáttörés hírére - a képek bejárták a világsajtót, és kiderült, a karhatalom nem lép fel - még több keletnémet indult Magyarországra, ami a szervezők szerint végül a szeptemberi határnyitáshoz vezetett.

Németh Miklós akkori kormányfő sem Hornt tartja a vasfüggöny lebontójának. A Heti Válasznak 2003-ban azt mondta: "Ne gondolja senki, hogy akkoriban egyszemélyes döntések születtek." Németh szerint azért a külügyminiszter kapta a külföldi elismeréseket, mert ő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnökeként nem fogadhatott el semmilyen kitüntetést.

A hajdani kormányfő egy korábbi interjúban azt mondta, Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár már 1989 márciusában biztosította, hogy "nem lesz még egy '56". Amikor pedig az augusztusi piknik után is hallgattak a szovjetek, Németh augusztus 25-én az NSZK-ba utazott, és a gymnichi kastélyban Helmut Kohl kancellárral gyakorlatilag eldöntötték a határnyitást.

Szívesség Kohlnak

Kohl Némethnek írt köszönőlevelében mégis egyetlen embert, Horn Gyulát emelt ki név szerint azok közül, akik a határnyitásért dolgoztak. Hogy miért, arról a már említett konferencián Kurucz Gyula állított fel egy elméletet: szeptember 10-11-én tartotta ugyanis a kongresszusát a CDU, ahol komolyan veszélybe került a kancellár pártbéli pozíciója. Kurucz szerint Kohlnak szüksége volt valamilyen sikerre, ezért a magyar külügy az eredetileg tervezett szeptember 6. helyett 10-re halasztotta a határnyitás bejelentését.

Kohl így 10-én este bejelenthette, hogy megnyílik a határ, így megerősödve került ki a pártbéli összecsapásból. A berlini fal november 9-i lebontása után pedig Németország egyesítőjeként vonult be a történelembe. A konferencia több résztvevője azonban nem értett egyet Kuruczcal. Egyikük azt mondta, Magyarországon egyszerűen lehetetlen lett volna kivitelezni ilyen pontos időzítést.

Annak ellenére, hogy egyesek megkérdőjelezik Horn Gyula szerepét a vasfüggöny lebontásában, Sólyom László köztársasági elnök szerdán azt írta Gyurcsánynak, ő nem vitatja el a volt kormányfő rendszerváltásban szerzett érdemeit. Az államfő Horn 1956-1957-es szerepvállalását kifogásolja, és azt, ahogyan ma gondol ezekre az időkre.

Horn ugyanis pufajkás volt, vagyis tagja volt az 1956. november 8-án létrehozott, a Kádár-rendszer megszilárdítására hivatott Magyar Forradalmi Karhatalomnak. Tisztázatlan, hogy Horn pontosan mit csinált 1957 júniusáig a karhatalomban, mert ezredének járőrnaplója hiányos. Mindenesetre megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérmet, ami aktív szolgálatot feltételez.

A karhatalom december elején kezdte meg a forradalom utóvédharcainak a megtörését, a munkástanácsok tevékenységének korlátozását és a forradalom résztvevőivel szemben indított megtorlást. Budapesten és több vidéki nagyvárosban, településen - Tatabányán, Salgótarjánban, Miskolcon, Pécsett, Gyomán, Zalaegerszegen, Egerben - végrehajtott akcióik következtében közel száz civil is életét vesztette.

Horn 2006-ban a Die Welt című lapnak adott interjújában azzal magyarázta a belépését a pufajkás osztagba, hogy "a felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot". Azt állította, hogy a bátyját megölték a felkelők, a lánya pedig éppen október 30-án született, ő pedig a karhatalomban "a törvényes rendet védte".

Varga László történész szerint azonban ezek a kijelentések nem állják meg a helyüket. "A törvényes kormány feje Nagy Imre volt, akit törvénytelen módon, külföldi beavatkozással távolítottak el. Ezek után nehezen lehet azt kijelenteni, hogy a Kádár-kormány szolgálata a törvényes rend értelmében történt" - mondta a történész. Horn azt is állította a német lapnak, hogy "közönséges bűnözők" ellen kellett fellépniük. Varga viszont ezzel kapcsolatban azt mondta, azokat minősítették köztörvényes bűnözőknek, akik november 4-e, a forradalom eltiprása után is fegyveresen harcoltak, és ellenük lépett fel a karhatalom.

Varga László mindezek miatt egyetért Sólyom László döntésével a kitüntetés visszautasításáról. Szocialista politikusok szerint azonban Horn, a pufajkás múlt ellenére is méltó lett volna a kitüntetésre, és az sem zavarja őket, hogy vitatott módon emlékezik meg saját szerepéről. Gyurcsány úgy méltatta: "progresszív, európai politikussá vált az elmúlt évtizedekben".

Horn azonban kevés jelét mutatta, hogy megváltozott volna a véleménye 1956-ról és a Kádár-rendszerről. 1989. február 10-én például az MSZMP központi bizottsági ülésén is védte azokat, akik a szovjetek oldalára álltak: "Nem is szabad megengednünk azt, hogy 1956 kapcsán valamiféle lelkiismereti válság keletkezzen mindazoknál, azokban, akik akkor fegyvert fogtak, mert akik fegyvert fogtak novemberben, és novemberben felléptek, azok az ellenforradalommal szemben léptek fel."

Nézetei később sem változtak, hiszen 2007. februárjában az MSZP kongresszusán nyíltan leszólta Gyurcsány Ferencet, aki éppen a múlttal való szakítás és a Kádár és Nagy Imre közötti választás fontosságát ecsetelte a küldötteknek. Idén márciusában pedig odáig ment, hogy a párt nyugdíjas tagozatának egyik fórumán azt mondta: "Kádár János, nyugodtan merem mondani, szociáldemokrata politikus volt."

Horn mindössze egyetlen alkalommal utalt arra, hogy megbánt valamit 1956-os szerepvállalásából. 1994. július 14-én, miniszterelnöki székfoglalójában a forradalomra utalva azt mondta: "Hiszem, hogy el kell hárítani minden akadályt, amely elválaszt vagy szembeállít bennünket a történelem, az emberi sorsok vagy az emberi tévedések következtében. Hogy mi indít erre engem? A tisztelet, a megkövetés, az őszinte megbékélés szándéka."

origo.hu - fidesz.hu