A politikus a vele készült beszélgetésben azt mondta, látja, hogyan lehetne kompromisszum útján megoldani a karabahi konfliktust, viszont - mint mondta - azeri részről nem érkezik semmiféle válasz. "Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk" - mondta.

Szargszján az interjúban bírálta a NATO-t és az Európai Uniót, amiért e szervezetek úgy tesznek, mintha nem vennék észre, hogy Törökország lezárta a török-örmény határt, súlyos károkat okozva ezzel a kis kaukázusi köztársaság gazdaságának. Ankara 1993-ban zárta le a határszakaszt, válaszul arra, hogy a keresztény örmények elhódították Azerbajdzsántól - Törökország régi muszlim szövetségesétől - Hegyi-Karabahot. A törökök mindaddig nem hajlandók megnyitni a határt, amíg Örményország és Azerbajdzsán békét nem köt egymással.

Az örmény kormányfő bírálta a NATO-t is, amiért a katonai szervezet illetékesei azt mondogatják Jerevánnak: Törökország kiszámítható partner, mert NATO-tagállam. "Törökország NATO-tag volt akkor is, amikor megszállta Ciprust" - emlékeztetett.

Örményország nagy nyugati szomszédja talán az EU-csatlakozás hatására fog kiszámíthatóbbá válni - latolgatta Szargszján miniszterelnök, utalva rá, hogy Jereván nem áll Ankara európai uniós törekvéseinek útjába.

Az örmény kormányfő - aki megfigyelők szerint hazája következő elnöke lehet - azt is elmondta, hogy a kaukázusi országnak továbbra is szüksége van stratégiai szövetségesének, Oroszországnak a katonai támogatására ahhoz, hogy megvédje magát. "Az örményországi orosz katonai támaszpont garancia a török fenyegetéssel szemben" - jelentette ki.

Az önnön politikai ambícióit firtató kérdésre Szerzs Szargszján azt válaszolta, "valószínű", hogy ő lesz a kormányzó Örményország Köztársasági Pártja elnökjelöltje, de emlékeztetett: a végső döntés majd csak az őszi pártkongresszuson születik meg.

MTI - fidesz.hu