Tavaly a beruházási tevékenység (az előzetes adatok szerint) 2 százalékkal zsugorodott Magyarországon, vagyis nemhogy a választási évekre jellemző megugrás nem következett be, de az utóbbi 10 év leggyengébb eredményét produkálta a magyar gazdaság. A becslések szerint a beruházási ráta 2006-ban nem érte el a 22 százalékot, ami egy felzárkózó gazdaságban kifejezetten alacsonynak számít. Bár az idén év elején javult valamit a helyzet, de továbbra sem szépek a folyamatok. Milyen okai lehetnek ennek? - ezt a kérdsét kutatja a ma megjelent MNB Szemle egyik tanulmánya.

A visszaesést részben az okozta, hogy a kormányzati beruházások választási ciklikussága módosult: ezúttal a központi projektek 2004-2005-ben futottak igazán, majd utána a költségvetés siralmas állapotára, illetve az autópálya-építési projektek megcsappanására tekintettel visszaestek.

A vállalati szektor 2004-ben megindult a lendületvesztés. Lengyelországban és Szlovéniában kifejezetten gyors a beruházási dinamika, Csehországban is felfelé tartó trend a jellemző. Visszaesést 2006-ban egyedül Magyarország mutatott. Amennyiben a Hankook óriásprojektjét nem számítjuk, csak 15-20 százalékos a dinamika.

Már a kiigazítás bejelentése előtt megkezdődött egyfajta elszakadás a regionális trendtől, amelynek eredményeképpen olyan alacsony beruházási dinamikát láttunk a magyar gazdaságban, melyhez hasonló csupán az európai konjunktúra mélypontján, 2001-2002 idején volt tapasztalható.

Csúszunk le a rangsorokban

A termelékenység és általában a hazai üzleti környezet szempontjából az is jelzésértékű, hogy az országok versenyképességét, illetve üzleti környezetét értékelő rangsorokban egyre rosszabb helyet foglalunk el.

A davosi Világgazdasági Fórum növekedési és versenyképességi értékelésében a régió országai közül Magyarország rontott a legtöbbet az értékelésén 2001 és 2006 között, és tavaly csak Lengyelország és Litvánia állt mögöttünk.

Egy másik nemzetközi felmérés, a Világbank főként az üzleti környezet intézményi tényezőire koncentráló "Doing Business" rangsorában pedig helyezésünket tekintve a régió országai közül ugyancsak a legnagyobbat estünk vissza 2005-06 között, és csak Lengyelországot előzzük meg. Szinte minden, a rangsort meghatározó tényezőt tekintve romlott a helyezésünk, és kiemelten rossz helyet foglalunk el a befektetők védelme, az ingatlanbejegyzések költsége, valamint az új vállalkozások indításának költségei terén.

Egyes, külföldi befektetők körében végzett felmérések hazánk számára kedvezőtlen eredményei ugyancsak jó magyarázatul szolgálnak a gyenge ipari beruházási aktivitásra. Kiemelendő közülük a német kereskedelmi és iparkamara 2006-os felmérése, tekintve, hogy Németország a legfontosabb kereskedelmi partnerünk és befektetői forrásunk. Eme felmérés tanúsága szerint Magyarország az új EU-tagállamok és tagjelöltek körében szinte minden, a befektetéseket meghatározó tényezőben (pl. termelékenység, a képzett munkaerő elérhetősége vagy a fizetési morál) a rangsor utolsó harmadában szerepelt.

Bizonytalanság van

Egyrészt drágább lett a tőkejavak beszerzése, továbbá, bár a tőke finanszírozási költségeiben nem volt jelentős változás, a jövőbeli profitokkal kapcsolatos, mikro- és makrogazdasági okokra visszavezethető bizonytalanság megnövelhette a magyarországi beruházásokkal kapcsolatban érzékelt kockázatot, így az elvárt hozamot is, azaz végső soron a hazai projektek diszkontrátáját is. Az üzleti környezet gyakori változása ugyanis jelentős bizonytalanságot okoz a cégek tervezésénél és nem ösztönzi a hosszú távú beruházásokat. Adórendszerünk az utóbbi években számos változtatáson esett át, érdemben nem egyszerűsödött, és a fiskális helyzet is egyre kedvezőtlenebb.

Egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy átmeneti, és a fiskális egyensúly helyreállásával automatikusan megoldódó problémáról van szó, vagy inkább mélyebb, strukturális gondok állnak a háttérben, amely versenyképességünk romlásának jele.

A gazdasági szereplők jövőre vonatkozó várakozásai és az ezzel kapcsolatos bizonytalanság a beruházások legfontosabb meghatározói, ezért a kiszámítható és egyszerű szabályozói és adózási környezet, valamint a stabil makrokörnyezet alapvető fontosságú a beruházások fellendülése és a jövőbeli gyors gazdasági növekedés és felzárkózás tekintetében.

hirtv.hu - fidesz.hu