-Bár tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, eddig inkább országos politikusként, főleg közlekedési kérdésben szerepelt a sajtóban. Sokaknak talán meglepő lehetett, hogy Ön lett a Fidesz budapesti elnöke. Honnan jött az elképzelés, hogy új szerepkört vállal?

- Bár nem az én ötletem volt, de valószínűleg azért esett rám a választás, mert október óta Tarlós István frakcióvezető helyettese vagyok a Fidesz fővárosi képviselőcsoportjában, és mivel Tarlós úr nem a Fidesz tagja, így ő nyilvánvalóan nem töltheti be ezt a budapesti elnöki pozíciót. Pedig, elismerem, ez lett volna a logikus döntés, hiszen ő a Szövetség Budapest-politikájának központi alakja, eredményesen vezeti a frakciót, de megőrizte a függetlenségét, és nem lépett be a pártba, ezáltal nem vállalhat tisztséget sem a szervezetben. Közvetlen munkatársaként azonban nem hiszem, hogy bármilyen fennakadást jelent, hogy én lettem az elnök, és nem ő, hiszen jó a kapcsolatunk, jól tudunk együtt dolgozni.

- Ha végeznének egy felmérést, ahol a választóknak fővárosi Fidesz-politikusokat kellene megnevezni, akkor minden bizonnyal toronymagasan Tarlós István nyerne. Ezt helyesnek gondolja, vagy terveznek erősítést, hogy mások is felnőhessenek mellé ismertségben a Fideszből?

- Én nem látok abban semmilyen kivetnivalót, ha ő ugrik be az embereknek, sőt annál jobb, minél többen ismerik őt, a tevékenységét. A szerepünk és a feladatunk jelentősen el is tér. Tarlós István a Fidesz fővárosi frakciójának politikai és szervezeti munkájáért természetesen továbbra is felelős. A budapesti elnökségnek pedig az a dolga, hogy Budapest 23 közigazgatási kerületében és 32 választókerületében összehangoljuk a munkát, s az itt élő 1,7 millió emberből a lehető legtöbbet megszólítsunk, magunk mögé állítsunk. A munkánk tehát összefügg, de más természetű feladatról van szó.

- Milyen összetételű az új budapesti elnökség?

- Szerintem ideális, hogy vannak régi emberek, mint Kupper András vagy Németh Szilárd, akik rengeteg tapasztalatot szereztek az elmúlt években, és vannak új arcok is. Utóbbiak között megemlíteném Dankó Virágot a II. kerület alpolgármesterét, valamint Gotthard Gábort, a VIII. kerület választókerületi elnökét. Hiszem, hogy feladatunkat, a következő választásokra való eredményes felkészülést sikeresen meg tudjuk oldani.

- Egy váltás valamilyen szintű változással is jár. Milyen elképzelései vannak a következő évekre vonatkozóan?

- Úgy gondolom, hogy az elmúlt években jó úton indultunk el, erősödött a Fidesz Budapesten. Gyökeres változásokra tehát szerintem nincs szükség, továbbra is az a célunk, hogy a fővárosi gondokra válaszokat kínáljunk. Feladat van bőven, az egészségügytől a közlekedésig jó néhány problémát orvosolni kellene. Úgy fogalmaznék, az alapkoncepció marad, megpróbálunk közösen új lendületet vinni a munkába.

- Ha már a közlekedést említette, kikerülhetetlen a 4-es metró ügye. A közelmúltban újabb problémák láttak napvilágot, például az, hogy az építkezés veszélyeztetheti a Kálvin téri református templomot. Lát esélyt arra, hogy sikerül tartani a határidőt, és 2010 végén átadják az új metróvonalat?

- Egy ellenzéki politikustól talán azt várnák, hogy egyből valami negatívat mondjon, én mégis azzal kezdeném a választ: nagyon szeretném, ha tudnák tartani a határidőket. Reálisan nézve azonban erre meglehetősen kevés az esély, nem csupán azért, mert a részhatáridőknél máris jelentős csúszás tapasztalható, hanem ami ennél nagyobb probléma, hogy a beruházás finanszírozása sem rendezett. Ahelyett, hogy az idő múlásával egyre közelebb lennénk a befejezéshez, egyre közelebbinek tűnne az átadás, mind több a bizonytalanság, a felmerülő probléma az építkezés, illetve a finanszírozás kapcsán. A 4-es metró a következő hónapokban, években még sokszor szolgáltat témát, és sajnos nem a sikerekről, pozitívumokról beszélünk majd.

- Demszky Gábor és a közgyűlés balliberális koalíciója azonban mintha tudomást sem venne a problémákról.

- Nagyon nagy gond, hogy a Fővárosi Közgyűlésben a demokrácia írott ás íratlan szabályait figyelmen kívül hagyja a városvezetés. Nem az a probléma, hogy leszavazzák az ellenzéket, mert az természetes, hogy annak a szava a döntő, akinek több képviselője van. De az lenne a minimum, hogy meghallgatnak bennünket és válaszolnak a kérdéseinkre. Egészen friss élmény, a június 28-i ülésen történt. Kérdést tettünk fel az egyik szocialista főpolgármester-helyettesnek, mire ő azt mondta, hogy erre nem kíván válaszolni. Azt még csak elfogadnám, ha úgy reagál, hogy váratlanul érte a kérdés, ezért három napon belül írásban válaszol, vagy azt kéri, térjünk vissza az ügyre a következő ülésen. De ez a pökhendi, arrogáns stílus megengedhetetlen.

- Az MSZP és a SZDSZ közötti viszony is egyre borúsabbnak látszik a fővárosban. Ez előny lehet a Fidesznek?

- A Fidesz szempontjából talán jó, ha rendszeresek a viták a koalícióban, a főváros szempontjából azonban ennek hátrányos következményei lehetnek. Ha két párt vállalja a vezetés felelősségét, akkor ne a belső konfliktusok lecsendesítésére fordítsa az idejét, hanem arra, hogy megoldja az itt élők problémáit. Mi mindenesetre nem a szocialistákkal és a szabad demokratákkal foglalkozunk, hanem ebben a ciklusban ellenzékből is igyekszünk mindent megtenni a budapestiekért, és persze készülünk arra is, hogy elérjük a szükséges és reális célt, és a következő választáson leváltsuk a jelenlegi városvezetést. Nem azért, mert más pártban ülünk, mást gondolunk a világról, mint ők, hiszen nem a zászlók színe számít. Egyszerűen arról van szó, hogy az MSZP és az SZDSZ, illetve maga a főpolgármester az elmúlt 17 évben számtalanszor bebizonyította, hogy szakmailag alkalmatlan a vezetésre.

Demokrata, Bándy Péter
fidesz.hu