Socrates a július elején hivatalba lépett portugál EU-elnökség prioritásait ismertette az Európai Parlament előtt. Az interneten is közvetített beszédében elmondta, hogy július 23-án megkezdődik az a kormányközi értekezlet, amely a júniusi EU-csúcson alapjaiban jóváhagyott reformszerződés végleges szövegének kidolgozására hivatott, s Portugália még aznap az EU-tagállamok külügyminiszterei elé terjeszt egy szövegtervezetet.

A július 23-i héten megkezdik munkájukat a jogi szakértők is, hogy megnézzék, melyek a vitás pontok, a külügyminiszterek pedig következő, szeptember eleji tanácskozásukon áttekintik a munka előrehaladását. Portugália azt reméli, hogy a következő, október 18-19-i EU-csúcsértekezleten már alá is lehet írni a végleges szerződést.

A gyors menetrendet azonban veszélyezteti, hogy a lengyel vezetés vitatja a brüsszeli EU-csúcson született megállapodás egyik pontját, s kilátásba helyezte: ezt a kérdést a kormányközi értekezleten újranyitják. Socrates beszédében figyelmeztetett: Portugália nem arra kapott mandátumot, hogy újratárgyaljanak egyes pontokat, hanem hogy a megállapodás alapján elkészítse a szerződést. S hasonlóképp nyilatkozott José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke is, aki Strasbourgban, a képviselők előtt kijelentette: ha most újratárgyalnák a dolgokat, az rossz üzenet lenne.

Diplomaták szerint a kormányközi értekezleten bármely kormány bármilyen témát újra napirendre tűzhet, s azután, a végén az összes tagállam jóváhagyására lesz szükség a megállapodáshoz. Azonban nyilvánvaló, hogy ha a lengyelek - akik követeléseikkel már eleve felbőszítették a többi tagállamot a júniusi csúcson - ezt az utat választanák, akkor óriási nyomás nehezedne rájuk.

José Socrates portugál miniszterelnök beszédében sürgette, hogy az EU mielőbb nevezze ki a terrorizmus elleni harc új uniós koordinátorát. E tisztség eddigi betöltőjének, Gijs de Vriesnek március végén lejárt hároméves mandátuma, s azóta sincs utódja: egyes tagállamok azt is megkérdőjelezik, egyáltalán szükség van-e erre a posztra.

Az EU terrorellenes tevékenységét egyébként szerdán komoly presztízsveszteség érte: az Európai Bíróság megsemmisítette a tagállamok azon döntését, miszerint egy száműzetésben élő fülöp-szigeti lázadóvezér, José Maria Sison és egy hollandiai székhelyű arab szervezet, az al-Aksza alapítvány javait be kell fagyasztani, mert szerepelnek a terrorszervezetekről, terroristákról vezetett EU-listán. A bíróság ez utóbbi kapcsán nem foglalt állást, ám a befagyasztást törvénytelennek mondta, mert szerinte az érintetteknek nem volt lehetőségük fellebbezni a döntés ellen.

MTI - fidesz.hu