A nyugati megyék Budapestnél sikeresebben alkalmazkodtak a megváltozott gazdasági feltételekhez, a keleti országrész pedig beruházások hiányában stagnál.

Országos szinten az ipari termelés volumene az első negyedévben 9,8 százalékkal bővült, s regionális összevetésben - a múlt évhez hasonlóan - a Közép-Dunántúlon pörgött fel leginkább: 15,6 százalékos volt a növekedés. Megyei szinten kiemelkedő a Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyei termelésbővülés (20,7, illetve 16,6 százalék). A Dunántúl más megyéi ugyanakkor nem szerepeltek ilyen jól, Vasban például 17,2 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene. A keleti országrész egyre jobban leszakad: szinte minden megyében az országos átlagot jóval alulmúlta a termelés növekedése.

Jól látható, hogy csak azok tudták a megtermelt ipari értéket jelentősen növelni, amelyek képesek voltak exportcentrikusan fejlődni. Ebből a szempontból megint az északnyugati régióra lehet iskolapéldaként tekinteni, különösen Komárom-Esztergomra, amely 35,5 százalékos exportbővülést ért el. A nem dunántúli megyék közül említésre méltó Heves 27,8 százalékos exportnövekedése.

Az idegenforgalom alakulása valamivel kiegyensúlyozottabb képet mutat: minden régióban található egy megye, amelynek sikerült legalább 15-20 százalékkal bővítenie az idegenforgalmát. A legjobb teljesítményt ezen a téren egyébként a többi mutatóban nem jeleskedő Baranya, Békés és Borsod mutatta fel, ahol 25-30 százalékkal nőtt egy év alatt a vendégéjszakák száma. Elsősorban a bővülő belföldi turistaforgalommal magyarázható, hogy a reálkeresetek csökkenése ellenére itt ugrott meg a vendégszám. Csongrádban és Somogyban ugyanakkor éppen a külföldi vendégéjszakák száma emelkedett, 33, illetve 47 százalékkal. Ezek a számok az említett régiókban számos, régóta tervezett idegenforgalmi beruházáshoz szolgáltathatnak jó indokot.

A munkanélküliek aránya továbbra is Közép-Magyarország és Nyugat-, illetve Közép-Dunántúl régióban a legalacsonyabb. Különösen Győr-Moson-Sopron megyében kedvezők a foglalkoztatási mutatók, ahol az állástalanok aránya az első negyedévben 4,1 százalékra csökkent. Figyelemre méltó, hogy azokban a megyékben, ahol a munkanélküliség meghaladta a 9-10 százalékot, tovább romlott a helyzet, és több mint 10 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma.

A kereseteket illetően nem tapasztalható ekkora szórás az egyes régiók között. Itt a Budapest-vidék viszonylatban található törés. Míg a bruttó átlagbér a fővárosban 233 ezer forint, addig az ország többi részén az átlagkeresetek 150-170 ezer forint között alakulnak. Nem tapasztalható jelentős különbségmérséklődés: a legnagyobb (9 százalék körüli) növekedést éppen azok a dunántúli megyék produkálták, ahol eleve magasak a fizetések. Bár a statisztikák szerint ezúttal a budapestieknek az országos átlaghoz képest kevésbé vastagodott a pénztárcájuk, a szám mögött feltehetően inkább a kertvárosokba való kiköltözések állnak, mint valódi konvergencia. Ezért is lehetett Pest megyében 9,2 százalékos bérnövekedést kimutatni - ez országosan a legmagasabb érték.

A várakozásoknak megfelelően tehát Magyarország legiparosodottabb, leggazdagabb megyéi jobban tudják kezelni a kormányzati megszorítások okozta sokkot, ügyesebben használják ki az európai konjunktúra hatását, mint az ország többi régiója - különösen a magas munkanélküliséggel küzdők. A migráció egyelőre képtelen érdemben mérsékelni a különbségeket. Egyes megyék (például Heves és Csongrád) viszont - úgy tűnik - kitörnek a stagnálásából, és regionális húzóerőként léphetnek föl.

Méder Zsombor, Világgazdaság


fidesz.hu