A biztosítótársaságok kérdéseket, észrevételeket juttatnak el az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy megoldásokat találjanak befektetéseik stabilitására. A konzultáció a felek között folyamatos - erősítették meg a minisztériumban.

A kormány szándéka szerint a Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) helyett öt-nyolc, 51 százalékban állami kézben maradó egészségpénztár alakulna 2009-től, az OEP-utód dolga a tb-járulékok fejkvóta szerinti elosztása, a drága egészségügyi beavatkozások finanszírozása, a minőségbiztosítás szavatolása lenne.

A rendszerrel kapcsolatos őszi törvényhozás után, januártól nemzetközi pályázatot írnának ki a 49 százalékos tulajdonrész megszerzésére, s a létrejövő egészségpénztárakban a menedzsmenti jogokat a tulajdonrész arányában érvényesítenék - mondta a napokban Horváth Ágnes egészségügyi miniszter.

Az állam szabályozni kívánja a biztosítók működési és reklámköltségét is, s a társaságoknak és az államnak a jegyzett tőke mellé szavatoló tőkét kellene képezni.

A multik hazai vállalatai úgy látják, nem tisztázottak a kisebbségi tulajdonosi jogok, nincs meghatározva a tb-járulék fejében járó egészségügyi alapcsomag. Ám az 1000 milliárd forintos tb-piacra való bekerülés csábító, hiszen az általuk is tulajdonolt egészségpénztárak tagjai náluk kötnék meg egyéb biztosításaikat.

A tanácskozáson a legfontosabb kérdésként az merült föl: milyen jogi garanciát kapnak arra, hogy a több-biztosítós rendszert nem írja-e fölül később a politika. Arra is választ kérnek, hogyan lehetne tartós egyensúlyt teremteni az egészségbiztosító bevételei és kiadásai között. Tisztában vannak a kockázatokkal, így nem az átmeneti veszteség a zavaró a számukra. Ám ha az 5-8 biztosító egységesen veszteséges lesz, azt a rendszer hibájának lehetne felróni. Ezt a kockázatot tapasztalataikkal szeretnék csökkenteni, kisebbségi tulajdonukkal befolyást kívánnak gyakorolni a létrehozandó pénztárak működtetésére.

Világgazdaság


fidesz.hu