Sátoraljaújhelytől Tőketerebesig (Trebisov) huszonnégy kilométert kell autózni. A huszonötezres felvidéki városka lakosságának nyolcvan százaléka szlovák, nyolc százaléka roma, a fennmaradó rész pedig magyar nemzetiségű. Nem érdektelen közbevetni, hogy a trianoni döntés előtt éppen fordított volt a többség-kisebbség aránya. A településen a munkanélküliség ma húsz százalék körüli, annak ellenére, hogy a megkérdezett helyiek többsége vallja: ha valaki nagyon akar, talál magának fizetést adó elfoglaltságot. Igaz, nem feltétlenül helyben, hanem az innen hatvan kilométerre fekvő Kassán.

Kitelepítés a láthatáron

A viszonylag békésen csordogáló helyi közéletet egy hónapja borzolja a Ceskoslovenská energetická spolocnost' a. s. (CES) nevű kassai cég ide tervezett beruházása. A váratlanul napvilágra került elképzelések szerint az óránként 720 megawatt teljesítményű széntüzelésű erőmű a településtől északra épülne föl. Csak az összehasonlítás végett: Paks 465 megawatt energiát termel óránként. Az üzem egyébként negyedakkora területet foglalna el, mint Tőketerebes.

"Azt beszélik, hogy az erőmű mellől legalább kétszáz embert kellene kitelepíteni" - említett egyet a városban keringő hírek közül Zlatnicka Erzsébet. A mérnöki diplomás fiatalasszony egy borüzemben dolgozik, Tokaj-Hegyalja szlovákiai oldalán. Szlovák nemzetiségű férjével és kétesztendős gyermekével a közelmúltban költözött Terebesre.

"Itt minden együtt van, és innen sokkal egyszerűbb bejárni dolgozni" - mondott két érvet Erzsébet a sok közül arra, hogy miért érdemes itt lakni. Akkor kezdett érdeklődni a tervezett erőmű iránt, amikor megtudta, hogy az otthonától alig kétszáz méterre épülne fel. A lakótelepükön ötezer ember él.

A CES által kiszemelt területen valaha cukor- és konzervüzem, valamint befőtt- és csokoládégyár üzemelt. Ezek a vállalkozások a kilencvenes évek elején azonban jórészt tönkrementek, a csarnokok nagy része ma kifosztva és elhagyatottan áll.

A kérdéses földterületen most másfél-két méter magasságban nő a bozót, a bokrok alatt munkanélküliek kutatnak hasznosítható dolgok után.

"A beruházó kassai cég másfél héttel ezelőtt lakossági fórumon próbálta megmagyarázni, hogy miért lenne jó nekünk a hőerőmű" - folytatta a történetet. Elmondta azt is, hogy a találkozón megjelent mérnökök egyetlen kérdésükre sem válaszoltak tisztességesen.

Sugárzó szén

A lakossági tájékoztatón egyebek között az is elhangzott, hogy a beruházó azért ragaszkodik a területhez, mert itt minden szükséges feltétel együtt van: vasút, szabad munkaerő és olcsón megszerezhető terület.

Azt azonban senki sem mondta el, hogy ki áll a társaság mögött, honnan érkezne a szén, merre és hová vinnék el a hamut, továbbá mi történne a gyárból kikerülő szennyezett vízzel. Sokan úgy tudják, hogy a tüzelőanyagot Ukrajnából, Csernobil mellől hoznák. A helyiek gyanúját erősíti, hogy a közelmúltban a magyar oldalon lévő Pálházán egy sugárzó fenyőfaszállítmányt találtak, a felrobbant atomreaktor mellől került hazánkba. Pletykálnak arról is, hogy a szállítást egy ukrán cég intézte, és az áll a CES mögött is.

Lapunk helyi forrásokból úgy értesült, hogy Tőketerebes huszonhárom önkormányzati képviselőjéből tizenhat támogatja a beruházást. Csatlakozott hozzájuk a polgármester is, bár ő többször kijelentette: ha a lakosság elutasítja az erőművet, tiszteletben tartja az emberek véleményét. A helyiek felháborodásának erejét mutatja, hogy a civilek két hét alatt nyolcezer aláírást gyűjtöttek össze az erőmű ellen, s most azt szeretnék, ha népszavazás döntene a kérdésben.

Oda Tokaj aranyvesszeje

A tőketerebesi szél mindig hideget hoz - idézett fel egy régi zempléni bölcsességet Petercsák Ottó pálházai lakos. A falucska vadászati kiállítására felügyelő férfi az újságokból és a helyi sajtóból értesült a szlovák tervekről, akárcsak Észak-Zemplén legjelentősebb vasáruboltjának tulajdonosa, idősebb Rostás Ödön. A hatvanesztendős vállalkozó szerint nálunk Vilyvitány, Alsóregmec, Mikóháza és Széphalom, a túloldalon pedig Borsi, Alsómihályi, Nagytoronya és Szőlőske környéke kerülhet a legrosszabb helyzetbe. Arrafelé szinte mindenki a szőlőből él, az uralkodó légmozgás által idesodort szennyezőanyagok pedig tönkretehetik a vesszőket.

Aggodalommal fogadta az erőműépítésről szóló híreket Kovács Kálmán tarcali borász is. Nyolc hektáron gazdálkodik, borát és pincéjét egész Európában ismerik. Most attól tart, hogy a szlovák erőműből áradó szenny öt-hat év alatt agyonmérgezné ültetvényeit.

A magyar oldalon soha nem látott rokonszenv övezi a szlovák természetvédők próbálkozását. Az egyik tokaji borász azt mondta: egész évi aszútermését is hajlandó lenne odaadni annak, aki megakadályozza ezt a szörnyűséget.

Magyar Hírlap


fidesz.hu